Rekord nyereségre készülhet az idén a hazai bankszektor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első féléves adatai alapján. Az első hat hónapban a hitelintézetek adózott eredménye 405 milliárd forint lett, ami minden korábbi első féléves profitot felülmúlt. Lehetett sejteni ezt a hazai nagybankok eddig közzétett eredményei alapján is, hogy kiváló lesz a 2021-es év. A hitelezés pörög, a kamatbevételek nőnek, a díj- és jutalékbevételek szintén emelkednek, a koronavírus-járvány várható veszteségeire megképzett céltartalékokat pedig az eddigi jelek szerint kicsit túl is tervezték a bankok, az idén több hitelintézet is vissza tudott írni ezekből. 

2021. I. félévében öt hitelintézet volt veszteséges, egy évvel korábban még 12 bank publikált negatív eredményt. Az MNB adatai szerint a szektor kamateredménye több mint 10 százalékkal nőtt 2020 első félévéhez képest, és hasonló mértékben emelkedett a díj- és jutalékbevétel is. A működési bevétel összesen több mint 12 százalékkal ugrott meg egy év alatt, és elérte az 1339 milliárd forintot. Tavaly az első félévben még több mint 251 milliárd forintnyi céltartalékot képzett a szektor (az év egészében pedig csaknem 400 milliárdot), az idén az első hat hónapban elég volt 38 milliárd forintot elkönyvelni a leírt és várható veszteségekre. 

Kapcsolódó

A nominálisan mért profit, ha az év hátralévő része is hasonlóan alakul, minden eddigi legmagasabb lehet a magyar bankszektorban. A jövedelmezőség ugyanakkor volt már jobb is. A tőkearányos megtérülés a jegybank adatai szerint az első hat hónapban 12,3 százalékos volt, ami elég jónak számít, de állt már ennél magasabban is a mutató, 2017 közepén például 15,4 százalékon. 

Sok a hitel, elvileg jó a portfólió, de mégsem

A bankszektor mérete történelmi csúcson van, a hitelintézetek mérlegfőösszege a félév végén 63 765 milliárd forint volt, 15,7 százalékkal magasabb, mint 2020 közepén. A hitelállomány csaknem 14,5 százalékkal nőtt, és lassan eléri a 46 ezer milliárd forintot. A szektor sajáttőkéje is több mint 16 százalékkal emelkedett 6416 milliárd forintra.

A hitelportfóliók minősége folyamatosan javul az adatok szerint. A nem teljesítő állomány aránya csupán 3,4 százalékos, ami vélhetően annak is köszönhető, hogy sok az új hitel, és azok teljesítőnek számítanak. A kiváló eredményben a többi banknak, illetve a jegybanknak és az államnak nyújtott hitelek is szerepet játszanak, ezek gyakorlatilag nem dőlnek be. A vállalati hiteleknél 4,5 százalékos, a háztartási hiteleknél 5,83 százalékos a nem teljesítő hitelek aránya. 

Aggodalomra ad okot azonban, hogy az elhúzódó moratórium miatt megugrott az átstrukturált hitelek állománya. A koronavírus-járvány előtt nagyjából 800 milliárd forintnyi kölcsön tartozott ebbe a körbe, most már 2800 milliárd forint fölött van ez a volumen, miután a bankoknak a tartósan nem törlesztő ügyfelek tartozását át kellett sorolniuk. A háztartásoknál 400 milliárd forintot sem tett ki korábban az átstrukturált állomány, jelenleg pedig már megközelíti az 1500 milliárd forintot.

A korábbi tapasztalatok szerint pedig az átstrukturált hitelek jóval gyakrabban dőlnek be, mint a normál kölcsönök. A moratóriumos kölcsönöket azonban egyelőre nem lehet nem teljesítővé átminősíteni. A bankok mindenesetre több mint 1550 milliárd forintnyi fedezetet képeztek az átstrukturált hitelek biztosítékaira, ebből csak a háztartási hitelekre 918 milliárdot.

Gyorsan adósodnak el a háztartások

A lakosság egyre több hitelt vesz fel. A második negyedévben a megelőző negyedévhez képest mind a folyósítások, mind a törlesztések összege nőtt, de az új hitelek folyósítása - 814 milliárd forint - bőven meghaladta a törlesztések összegét - 376,7 milliárd forint-, ami összességében növelte a háztartási hitelek állományát. 8912 milliárd forint volt a félév végén a háztartások bruttó hitelállománya, ami történelmi csúcsnak számít. Egyetlen év alatt csaknem 1270 milliárd forinttal nőtt a lakosság banki adóssága. A legnagyobb mértékben az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állománya növekedett, de ebben a legnagyobb tétel a babaváró támogatás volt. 

2021. június végén a háztartási hitelek 1,5 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, ami 0,2 százalékpontos csökkenésnek felel meg a korábbi negyedévhez képest. A forint hitelek közül legnagyobb arányban a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a gépjárműhitelek voltak 90 napon túli fizetési késedelemben: előbbi esetében az állományok 4,8 százaléka, utóbbi esetében az állományok 7,8 százaléka haladja meg a 90 napos késedelmet. Ez a szabad felhasználású jelzáloghitelek tekintetében 0,5 százalékpontos, míg a gépjárműhiteleket vizsgálva 1,0 százalékpontos csökkenést jelent az előző negyedévhez képest.

A bankok egyelőre türelmesek. A moratórium miatt viszonylag kevés hitel dől be, így az eladott követelések volumene is visszaesett, a korábbi években sokkal több hitel került a követeléskezelőkhöz. Kérdés, hogy ha kiderülnek a moratórium folytatásával kapcsolatos pontos részletszabályok, illetve azok a szabályok, amelyek a moratóriumból most kikerülőkre vonatkoznak, akkor mi lesz a felfüggesztett hitelek sorsa. A bankok az eddigi beszámolóik alapján optimisták, úgy vélik, a többség törleszteni fog, a rászorulókkal pedig sikerül majd megegyezni. 

Az eddig megjelent hírek szerint azonban elég széles kör maradhat tovább a moratóriumban, vélhetően sokkal többen, mint a valóban jövedelemcsökkenésen keresztülment családok. Kiterjesztenék például a lehetőséget a nyugdíjasokra is, akiknek nem csökkent a jövedelmük, sőt 13. havi nyugdíjat, nyugdíjprémiumot kapnak. Az idősek esetében a futamidő-hosszabbodás, amit a moratórium tovább folytatása eredményezhet már csak az életkoruk miatt is extra kockázattal járhat. 

Kevesebb a bankfiók, több a bankár

A fiókbezárások az idén is folytatódtak. A jegybank friss adatai szerint június végén már csak 1860 egységet üzemeltettek a hitelintézetek, ez 17 fiókkal kevesebb, mint 2020 végén. Az első negyedévben tíz, a másodikban további hét egység zárt be. Nem kizárt, hogy a folyamat folytatódni fog a Magyar Bankholding integrációja miatt, Budapesten például a Nyugati pályaudvar mellett szinte egymás szomszédságában található egy MKB-, egy Budapest Bank- és a Takarékbank-fiók, amelyek közül az egyesülés után vélhetően egyet is elég lesz majd üzemeltetni az ügyfelek kiszolgálása érdekében.

A fiókbezárások ellenére a banki alkalmazottak száma nőtt Magyarországon. A félév végén 39154-en dolgoztak a hitelintézeti szektorban Magyarországon, ami 529 fős növekedés a tavalyi év végéhez képest. Felvétel most is van minden hitelintézetnél, a nagybankok többsége száznál is több állást hirdet a honlapján, a teljes szektorban pedig bőven ezernél több pozícióra várnak jelentkezőket mind a fiókokba, mint más háttérmunkákra. A pénzügyi terület mellett főleg informatikai pozíciókra keresnek szakembereket a hitelintézetek.