Magyarország a veszélyzónában - Ezért bukik meg sok hazai cég

Nagyon úgy tűnik, hogy Európa befagyott, stabilizálódott a válság, ezt támasztja alá az is, hogy 3-ról 3,1 százalékra nőtt a leírási veszteség a kontinensen, ami közel 360 milliárd eurót jelent évente - kezdte előadását Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója, aki arról is beszélt, hogy 2004-ben ez még "csak" 1,9 százalék volt. Jelenleg egyébként egy százalék alatti leírási veszteséggel egyetlen egy ország sem rendelkezett, míg 5 százalék felettivel számos, főképp dél-kelet európai ország. Kiemelni az észteket lehet - vélte a szakember - nekik ugyanis sikerült olyan gazdaságpolitikát bevezetni, ami javulást hozott az elmúlt évben.

Rossz hír, hogy a válaszadók közel fele szerint a közeljövőben növekedni fog a fizetési kockázat, ráadásul 40 százalék továbbra sem készül munkaerő-felvételre, 30 százalék elbocsátásokkal is számol. Az sem jó hír, hogy a megkérdezettek háromnegyede nem lát pozitív változást az üzletmenetben, de azt is ki kell emelni, hogy a fizetési idők, azaz a számlák teljesítésének ideje minden szektorban csökkent.

Az Európai Fizetési Kockázati Indexet vizsgálva kiderül, hogy tavalyhoz képest nem történt komoly változás, továbbra is a skandináv országok és Svájc teljesít a legjobban - mondta Felfalusi. Nem meglepő módon a veszélyzónában lévő országok (Görögország, Spanyolország, Ciprus) eredményei romlottak, viszont öröm az ürömben, hogy bár Magyarország még mindig a veszélyzónában van 175 pontos értékkel, viszont 2013-hoz képest nem romlott tovább az indexe. Uniós átlagban egyébként az ügyfelek 46 százaléka számít fizetési nehézségekre, ezt az értéket főképp a déli, mediterrán országok húzzák le, ahol nem ritka a 70-80 százalékos érték sem.

A fizetési határidők az elmúlt években folyamatosan csökkentek, így 2014-ben a fogyasztói szféra 34, kereskedelmi 47, a közszféra pedig átlagosan 58 nap alatt fizetett az EU-ban. Az uniós cégek egyébként átlagosan 80 napot várnak (a magyarok 89 napot), mielőtt a kintlevőségeket követeléskezelőnek adják át. A felmérés azt is vizsgálta, hogy fél év után már csak 60 százalék esélye van a cégnek, hogy behajtsa a felé fennálló tartozást, egy év után ez 45 százalékra csökken, míg két év után már mindössze 30 százalék az esélye a kintlevőséget behajtásának. A késedelmes fizetés okai között egyre többen hivatkoznak az adós pénzügyi nehézségeire, de sokan mondták az adminisztratív okokat és a vitás helyzeteket is, jó hír viszont, hogy a szándékos késlekedés száma csökkent 2013-hoz képest.

Érdekesség, hogy míg a lengyel cégek közül senki sem hivatkozott arra, hogy a késői fizetések miatt elbocsátásokra került sor - Svájcban és Svédországban ez 10, Dániában 9 százalék -, addig a magyar vállalkozások 45 százaléka mondta ezt, 54 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy emiatt nincs munkaerő-felvétel.

A magyar adatok

Magyarországon bár javult a fizetési idő, de a leírási veszteség 4-ről 4,3 százalékra nőtt egy év alatt, ami 1250 milliárd forintot jelent - mondta Felfalusi. A szakember szerint ez a fő probléma, amiért hazánk nem tud előrelépni a rangsorban, hiszen például 2010-ben még csak 2,7 százalék volt ez az arány. A magyar megkérdezettek 72 százaléka szerint a késve fizetés akadályozza a vállalkozás növekedését, míg 66 százalék csökkenő árbevételekről számolt be, 59 százalék pedig pusztán a túlélésért küzd. Ez mind azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés egyelőre nem gyűrűződött be a kis- és közepes vállalati szektorban, de alátámasztja az is, hogy mindössze 2 százalék érez általános gazdasági növekedést - emelte ki az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója.

Rossz hír továbbá, hogy a cégek fele szerint a következő egy évben nem változik a fizetési kockázat, sőt 33 százalék annak növekedését várja - igaz, ez kevesebb, mint a 46 százalékos uniós átlag. Ez után nem meglepő, hogy a megkérdezettek 44 százaléka nem tervez további munkaerőfelvételt, 32 százaléka pedig elbocsátásokkal is számol, míg 95 százalék egyáltalán nem vár pozitív változást üzletmenetében.

A magyar statisztikákat böngészve érdemes kiemelni, hogy egy év alatt 5 százalékkal, 40 százalékra nőtt azon cégek száma, akik találkoztak azzal, hogy szándékosan tartják vissza a számlákat. Ez egyébként főképp a nagycégekre jellemző - tette hozzá Felfalusi. Ezzel párhuzamosan viszont érdemes megemlíteni, hogy jelentősen nőtt azon cégek száma (31-ről 63 százalékra), akik szerint a vállalkozás hírnevét is kockáztatják, ha nem fizetnek időben.

Pozitívumként említette viszont a magyar cégek számára, hogy a legfőbb exportországok besorolása nem romlott, sőt fizetési kockázatuk alacsonyabb, mint a hazai index - emelte ki Felfalusi, aki hangsúlyozta azt is, hogy tavaly óta van egységes uniós késedelmi fizetésekre vonatkozó direktíva. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a magyar cégek mindössze 24 százaléka ismeri ezt szemben a 37 százalékos uniós átlaggal, de a többség inkább nem használja, mondván az veszélyeztetné a vevőkapcsolatait.

A felmérés során feltették azt a kérdést is, miszerint az országa vezetése mindent megtesz-e annak érdekében hogy megvédje a vállalkozásokat a kései fizetés okozta kockázatokból eredő károktól? A válaszok lesújtóak, hiszen mindössze 22 százalék mondta, azt, hogy igen, 58 százalék mondott nemet, míg 20 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tudja.