Szerdán számolt be több magyar hírportál a Flightradar adataira hivatkozva arról, hogy délelőtt tíz óra körül egy orosz repülőgép szállt le Pápán, a Magyar Honvédség repülőterén. Az Ukrajna lerohanása miatt Oroszországra kiszabott szankciók része, hogy orosz gépek nem léphetnek be az Európai Unió légterébe. A gép Moszkvából indult, majd Belaruszon, Lengyelországon és Szlovákián át Magyarországon landolt.

Csütörtökön kiderült, miért érkezett az orosz gép Magyarországra.

Kapcsolódó

Magyarország szerdán légi úton megkapta az első nukleáris fűtőanyag-szállítmányt Oroszországból a paksi atomerőmű számára, miután az ukrajnai háború miatt a vasúti szállítás lehetetlenné vált - közölte a Reuters szerint Szijjártó Péter külügyminiszter.

Az üzemanyag - a paksi erőmű számára - mindig is vasúton, Ukrajnán keresztül érkezett Oroszországból, de ez már nem lehetséges, így alternatív szállítási módot kellett találnunk - mondta Szijjártó Péter Facebook-videójában. A szállítmány Belarusz, Lengyelország és Szlovákia légterén keresztül érkezett Pápára, mindhárom ország jóváhagyásával, mivel az atomenergiára nem vonatkoznak az Európai Unió szankciói. Pápáról pedig rendkívüli biztonsági intézkedésekkel Paksra szállították - tette hozzá a miniszter.

Nemet mondunk - az EU se kér igent

A miniszter megismételte, hogy a magyar kormány elutasít minden, az orosz kőolajra és földgázra vonatkozó szankciót, továbbá azt, hogy az atomenergiával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó szankciók bevezetése Magyarország számára is "vörös vonalat" jelent. (Az EU-ban készül egy újabb Oroszországot érintő szankciós csomag az ukrán civilek százai ellen elkövetett orosz gyilkosságok miatt; az orosz energiától függés csökkentése is napirenden van, de az energiaszállítások leállítása a legtöbb tagállam számára jelenleg kivitelezhetetlen lenne alternatív megoldás híján, így nem támogatják azt - a szerk.)

Az Orbán-kormány kitart a paksi bővítés mellett

Magyarország két orosz gyártmányú, egyenként 1,2 gigawatt teljesítményű VVER reaktorral akarja bővíteni a meglévő orosz építésű, 2 gigawattos paksi atomerőművét - emlékeztet a Reuters. A projektet, amelyet 2014-ben pályázat nélkül ítélt oda a magyar kormány a Roszatom orosz állami vállalatnak, Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti jó kapcsolatok jeleként említik a külföldi sajtóban. A beruházás megvalósítása hét éves csúszásban van.

Orbán Viktor a választási győzelme után tartott szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a paksi atomerőmű bővítése a korábbi szerződés szerint folytatódhat. (Az orosz állami banki hitelből épülne - a szerk.) A kormányfő ugyanakkor azt is mondta, hogy Magyarország kész rubelben fizetni az orosz gázért, ha Oroszország abban kéri - annak ellenére, hogy az EU közös álláspontot akart az orosz szerződésmódosítással szemben.

Hasonlóképpen nyilatkozott szerdán  Szijjártó is: "az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy valamifajta közös választ adjanak az orosz földgázt importáló országok, nem tartjuk szükségesnek". Senkinek nincs köze ahhoz, hogy mi hogyan módosítjuk a szerződést.