A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A törvény valójában tevőleges kötelezettséget nem ró ki, a későbbiekben sem kell gyorsnak, hitelesnek, kiegyensúlyozottnak lennie az újságoknak, internetes oldalaknak, csak a törvényben említett normákat kell követnie. Az elektronikus médiával szemben nem volt moratórium, az RTL Klub Való Világ 4 szériája már büntetést is kapott.

A jogalkotás terén egyébként a médiarendszer átalakítása volt az Orbán-kormány egyik első jelentős lépése − nemcsak azért, mert ezzel kihívta maga ellen a világsajtót és néhány uniós politikust, hanem azért is, mert elődeivel ellentétben − kétharmados többségének köszönhetően − neki sikerült lecserélnie az előző jogszabályt. A jelenlegi kormánytöbbség emellett  teljes egészében megreformálta a médiarendszert. Összevonta a közmédiumok kuratóriumi irányítását, amely testület aztán az egykori elnökök helyébe kinevezte a társaságok (Magyar Távirati Iroda, Magyar Rádió, Magyar Televízió, Duna Televízió) vezérigazgatóit. E cégeknek nem nagyon maradtak alkalmazottai, a vezérigazgatók néhány tucat munkavállaló fölött gyakorolhatták jogaikat − kivéve az MTI-t −, s megrendelőként léptek fel a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) szemben, ahová a közmédiumok vagyona mellett az egykori rádiósok, tévések többsége is átkerült munkavállalóként. Az MTVA alkalmazottjainak száma meghaladta a háromezret, amit a következő hónapokban akarnak tetemesen lefaragni.

Ezeket az intézkedéseket, illetve az őket megalapozó jogszabályokat koronázta meg a később elfogadott, nagy nemzetközi visszhangot kiváltó médiaalkotmány és a médiatörvény. A törvény több ponton kedvező változásokat hozott: új alapra helyezte például a televíziók, rádiók terjeszkedési lehetőségeit, s markánsan beavatkozott korábbi reklámozási gyakorlatukba. A törvénykezés újításaként a televíziók, rádiók és az internet mellett a nyomtatott sajtó is e jogszabály hatálya alá került, vagyis ilyen értelemben egységes "elbánás" vonatkozik minden sajtótermékre.