Magyarországon összeomlott a raklap piac, Európában pedig nagy mennyiségre van szükség, miközben kevés gyártó tevékenykedik a piacon. Ezt a helyzetet felismerve döntött úgy a szlovák szakmai és a német pénzügyi befektetőkből álló csoport, hogy Magyarországon 80-100 millió eurós befektetéssel létrehozza Európa legnagyobb raklap gyárát, ahová az alapanyag Szlovákiából és Ukrajnából érkezne, a kész termék pedig főleg Ausztria, Németország, Olaszország piacaira kerülne - mondta lapunknak Büki Zoltán a Szlovákiában bejegyzett Expert 4 International s.r.o. ügyvezetője. A beruházáshoz szükséges források jó részét a német, pénzügyi befektetők egyéb vállalkozásiakból teremtették volna elő. A befektetők évi húsz millió, beazonosítható, chippel ellátott raklap gyártását tervezték, s már az első évben nyolcszáz főnek adtak volna munkát, a rá következő évben ezer főre bővítve a munkavállalói közvetlen létszámot. A munkások havi átlagkeresete nettó 160-180 ezer forint lett volna - ezzel kalkuláltak a befektetők, akik azzal is számoltak, hogy később a közvetetten létrejövő munkahelyek száma meghaladta volna a 2000-2500 főt.

Végelszámolás alatt áll a tulajdonos előző cége

Büki még 2009-ben alapította meg Expert 4 Hungary Kft-t, az tv-filmek gyártásával is foglalkozó üzletember ugyanis póker-versenyek szervezésére "szakosodó" casinot akart létrehozni. Ez az ötlet azonban meghiúsult - mondta Büki, aki megtartotta a céget, ami azonban az utóbbi időben semmilyen tevékenységet nem fejtett ki, számlát nem bocsájtott ki, s közben az üzletember áttelepült Szlovákiába, s Büki szerint fölösleges lett volna fenntartani a céget, ezért az a végelszámolás sorsára jutott. De miután a magyar cégnek Szlovákiában volt egy fiók irodája, a végelszámolás miatt ez is "bezárt", s ezért alapította meg Büki Expert 4 International s.r.o.-t, ami a raklapgyárat szerette volna tető alá hozni.

Épp az említett célországok miatt szemelték ki Magyarországot a gyártóbázis helyszínéül, a beruházáshoz pedig kormányzati támogatást szeretett volna igénybe venni a cég. Ennek érdekében a befektetői csoport még tavaly tavasszal megkereste a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA) és a gazdasági tárcát. Az üzletembertől azt is megtudtuk, hogy a HITA szakemberei fogadták is a befektetőket, a gazdasági tárcát, személyesen Matolcsy György, akkori gazdasági minisztert pedig levelekben keresték meg.

A minisztérium fejlesztési adókedvezményt javasolt a beruházónak, de német befektetők erről a lehetőségről lemondtak, s ehelyett 5,6 milliárd forintos állami támogatást "kértek" a projekthez, ami 23 százalékos támogatási intenzitást jelentett volna, miközben az állam általában 50 százalékos "kedvezményben" részesíti a befektetőket. A vállalkozás tehát feleannyi támogatásra tatott volna igényt, mint amennyi általában "megilleti" a beruházókat - mondta Büki.

A befektetők azt is javasolták, hogy az állami támogatás egy részének fejében 10 százalékos tulajdonrészhez juthat az állam vagy annak cége a beruházásra létrejövő vállalkozásban, ami után így az államnak csak 2,5 milliárd forint készpénzébe került volna a beruházás- tette hozzá Büki, aki azt is elmondta, hogy az 5,6 milliárd forintos befektetés másfél év alatt megtérült volna az államnak, hisz a beruházó társaság - különféle címeken - már az első évben 3,8 milliárd forintot fizetett volna be az államkasszába, később pedig évi 5,8 milliárdot.

Az üzletember az is elmondta, hogy a szlovák-német befektetők egyenlő elbánást kértek a kormányzattól, vagyis annyi támogatásra tartottak volna igényt, mint a többi, hasonló munkahelyet teremtő vállalkozás. Az állam munkahelyenként általában hétmillió forintos támogatást nyújt, így az említett nyolcszáz fős foglalkoztatás (öt millió forinttal számolva is) négymilliárdos támogatást jelentett volna - mondat Büki.

Az elmúlt csaknem egy év alatt sem a minisztérium, sem a HITA nem adott érdemi, hivatalos ajánlatot a befektetőnek, pedig - Büki állítása szerint - a hivatal még a kezdettekkor azt ígérte, hogy 2-3 hónap alatt döntés születik az ügyben. A befektetők  a támogatás reményében helyszínt kerestek az országban. Előbb az tervezték, hogy megvásárolják a japánoktól a TDK rétsági telephelyét, de miután a hatóságoktól nem kaptak időben választ, így a vállalkozás sem tudott érdemi lépést tenni, végül a japánok elálltak az üzlettől. Ezek után a polgári ipari parkot keresték meg, ahol fogadták volna a befektetést, de végül előnyösebbnek tűnt  Nyékládháza, s befeketők végül ide tervezték a beruházást.
Bár a fektetők levélben azt is kérték Matolcsy György, akkori gazdasági minisztertől, hogy próbálják meg felgyorsítani a folyamatot, a vállalkozók ezen kérdése is süket fülekre talált. Így az egész folyamat nagyon elhúzódott, s időközben pedig az a februári határidő is lejárt, amit a befektetők adtak a kormánynak arra, hogy a végső megállapodás megszülethessen. Ennek hiányában a befektetők tovább állnak, és most várhatóan egy másik országban épül majd fel a raklap gyár - mondta Büki.