Pontosan tíz éve bocsátották ki Magyarországon az első olyan kártyákat, amelyekkel egyetlen érintéssel lehetett fizetni. Az OTP volt az első olyan hitelintézet 2009 őszén, amelynek ügyfelei hozzájuthattak a Mastercard akkor még Paypass elnevezésű technológiájával ellátott kártyáihoz, ma már a fizikailag létező bankkártyák csaknem 90 százaléka rendelkezik ilyen funkcióval.

Az érintőkártya használata kényelmes, kis összegű vásárlásoknál általában elég odatartani a terminálhoz, a PIN kódot sem kell beütni. (Újabban a PSD2 szabályozás miatt az 5 ezer forint alatti vásárlásoknál is előfordulhat, hogy kéri a terminál a PIN kódot, ha a kód nélküli vásárlások száma vagy értéke elér egy bizonyos határt.)

Kapcsolódó

Mindent a telefonba

Egyre többen látják azonban, hogy maga a plasztikkártya idejétmúlttá kezd válni, sok banki ügyfél egyáltalán nem is használ már bankkártyát. A pénzügyi szolgáltatók közül Magyarországon is egyre többen indítanak mobiltelefonos fizetési alkalmazásokat. Az úgynevezett NFC-képes telefonokra lehet telepíteni olyan programokat, amelyekbe beregisztrálhatják az ügyfelek a bankkártyáikat, így a boltokban már magával a telefonnal is képesek fizetni.

Az androidos telefonokra több hazai bank is fejlesztett már ilyen applikációt, az iPhone-használók pedig az Apple Payt használhatják ily módon. Utóbbi funkció különösen sikeres, a hazai tapasztalatok szerint az iPhone-os fizetés nagy népszerűségnek örvend.

A bankok emellett arra is ráébredtek az elmúlt egy-két évben, hogy az innovatív fizetési technológiákat fejlesztő fintech-cégeket sem kell feltétlenül ellenségnek tekinteni, akár együtt is működhetnek velük. Sorra terjednek azok az alkalmazások, amelyeken keresztül ki lehet fizetni bizonyos szolgáltatásokat, ha a felhasználó regisztrálja benne a bankkártyáját. Magyarországon is elérhető több olyan app, amellyel közüzemi számlákat, vagy akár parkolást, autópálya-matricát, mozijegyet vagy interneten rendelt ételt is ki lehet fizetni.

Instant megoldások

Míg az X generáció úgy nőtt fel, hogy elfogadja: a banki műveletek gyakran bonyolultak, az Y és Z generáció már nem így gondolkozik. Nekik olyan megoldások kellenek, amelyek egyszerűek, felhasználóbarátok és biztonságosak. Nem akarnak bankszámlaszámokat megjegyezni, de még telefonszámokat, email-címeket sem, amikor pénzügyi műveleteket végeznek.

Azok a szolgáltatások lehetnek a közeljövő sikertermékei, amelyek ezt az igényt kielégítik. Az egyik ezek közül a Mastercard és a Viber közös fejlesztése, a Moneytou, amely nemrég debütált Magyarországon.  A Moneytou-t a világon elsőként a magyar felhasználók próbálhatják ki bankkártyájuk regisztrálásával, ezt követően csupán néhány érintéssel küldhetnek egymásnak pénzt telefonjuk segítségével. A Moneytou a közeljövőben valamennyi magyar felhasználó számára elérhetővé válik, és a tervek szerint további piacokon is bevezetik majd.

Más fejlesztések is napirenden vannak. Egyes fintech-cégek olyan applikációt fejlesztenek, amellyel a közösségi médiafelületeken lévő ismerősöknek lehet pénzt küldeni, az applikációt beágyazták a billentyűzetbe. Több bank is megvásárolt már ilyen szolgáltatást a világban, Magyarországon egyelőre ez még nem elérhető.

Jönnek a neobankok, de vannak aggályok

A hagyományos bankokat ugyan nem lehet még leváltani, de mellettük egyre többen használják a fintech-cégek által alapított neobankokat.  Az egyik legismertebb Magyarországon most a Mastercarddal együttműködő Revolut, amely villámtempóban toborozza az új klienseket részben annak is köszönhetően, hogy a belépőknek, illetve azoknak, akik új tagot hoznak pénzt fizet. Honlapjuk szerint már több mint 8 millió felhasználójuk van, mindezt négy év alatt érték el.

A neobankok nagyon gyorsan nőnek, a szabályozás azonban nehezen követi ezeket a fiókhálózatot nem üzemeltető, csak applikációban létező pénzügyi szolgáltatókat. A hagyományos bankoknál az ügyfél biztonságosan használhatja a bankkártyáját, bármilyen probléma esetén, ha nem érkezik meg az internetről rendelt áru, vagy illegálisan megszerezték az ügyfél kártyaadatait, és emiatt kára keletkezik, az anyanyelvén intézheti a panaszát az ügyfélszolgálaton, és a bank megtéríti a költségeit.

A neobankoknál viszont fel kell készülni arra, hogy probléma esetén az ügyintézők nem biztos, hogy napi 24 órában a rendelkezésére állnak, és magyarul valószínűleg nem is tud majd intézkedni az ügyfél. Emellett az is kérdéses lehet, hogy nagyobb visszaélések, károk esetén ezek a kis fintech-cégek elegendő tőkével rendelkeznek-e ahhoz, hogy megtérítsék az összes veszteséget.

A cikk megjelenését a MasterCard támogatta.