A magyarok 58 százaléka vásárolt már ágyban fekve, míg sokan leszoktak a vécén ücsörgés alatti- és munkaidőben történő rendelgetésről - derül ki a Mastercard felméréséből. Bár dinamikusan fejlődik az e-kereskedelmi piac (a 2021-es forgalom több 1200 milliárd Ft volt), az idén 3. alkalommal elkészített országos reprezentatív kutatás alapján akkor jöhet el a szektor igazi aranykora, ha a 24 ezer kisebb, magyar üzemeltetésű webshop lépést tud tartani a vásárlói igényekkel. Ehhez pedig nem csak a hálószobákba kell bejutniuk, de a biztonságra is figyelniük kell, hisz továbbra is ez a magyarok szerint az egyik legfontosabb döntési szempont.
Az elmúlt 2 évben mind a kereskedők, mind a vásárlók keresték az online vásárlás helyét a mindennapi életben. A pandémia kitörése utáni 2 évet nevezhetjük az extrémitások időszakának - a Mastercard által támogatott Fizetési Élmény Riport szerint a magyarok kísérletezőkedvét jól mutatja, hogy 2021-ben kétszer annyian e-shoppingoltak sportolás, illetve háromszor annyian bolti bevásárlás közben, mint idén. Úgy tűnik, hogy 2022-re kezdenek újra átalakulni az e-vásárlási szokások: idén 2021-hez képest már számottevően kevesebben rendelnek a világhálóról munka (45 százalék helyett 40 százalék), vécén ücsörgés (17 százalék után csak 12 százalék) vagy tévénézés (52 százalék után 45 százalék) közben, míg a hálószoba toronymagasan vezeti a listát, 10-ből 6-an vásároltak már ágyban fekve.
Random online vásárlás helyett tervezett online bevásárlókörutak
Az online boltba járási szokások nem csak a tett helyszínében, hanem a vásárlás gyakoriságában és a vásárolt termékek számában is érdekes trendet mutatnak a megelőző időszakhoz képest. Idén kevesebben vásároltak hetente mimimum egyszer, mint a járvány kitörésekor (12 százalék, korábban 14 százalék), viszont az éves szinten vásárolt termékek száma 2021-hez képest változatlanul 19-20 darab, és a hazai e-kereskedelmi forgalom is rekord mértékben, 32 százalékponttal nőtt az elmúlt évben.
“A bővülés egyrészt az új belépők számának növekedésével is magyarázható, másrészt egyre többen tekintenek úgy az online bevásárlásra, mint egy “plázalátogatásra”: egy körben meg tudjuk ejteni a napi bevásárlást, a születésnapi ajándékok beszerzését és a postai csekkek feladását. Úgy tűnik, egyre inkább tömbösítve végezzük az online ügyeinket, ami kezd egy “digitális bevásárlókörúthoz” hasonlítani, amit akár az ágyból el tudunk intézni pár perc alatt” - mondta el Mondovics Péter, a Mastercard marketing menedzsere.
Töretlenül nő a kártyás fizetés népszerűsége: 10-ből 7 magyar használta már kártyáját online vásárláskor, és a lakosság több mint fele mentette már el kártyaadatát valamely online szolgáltatónál. Ez utóbbi népszerűségének titka, hogy olyan esetekben is tudunk a netről rendelni, amikor a kártya nincs kéznél, vagy macera lenne azt elővenni - jó példa erre a tömegközlekedés, hiszen minden 5. magyar rendelt már utazás közben.
Hazai webshop-ökoszisztéma: 130 ezer ember betevője múlik rajta
A hazai e-kereskedelmi forgalom 95 százalékát a 20 legnagyobb forgalmat generáló cég adja. Ugyanakkor Magyarország nagyságrendileg 24 ezer webshopnak ad otthont, ami 60 ezer embernek ad munkát, és 130 ezer ember életszínvonalát biztosítja. Az idei Fizetési Élmény Riport ezzel a rendkívül dinamikusan változó szegmenssel is részletesen foglalkozik.
“Az ún. long-tail, azaz a legkisebb netes vállalkozások piaca jóval dinamikusabban változik, mint a nagyvállalatoké. Sokkal kiélezettebb a vásárlókért folyó verseny, viszont könnyebb is “felgyorsulni”, lépéselőnybe kerülni. Jól mutatja a szegmens elmaradottságát, hogy az egyik legalapvetőbb fogyasztói igényt, a kártyás fizetést is alig több mint tizedük teszi csak lehetővé, pedig a felmérésből az is kiderül, hogy ez a fizetési opció a bizalomépítés egyik alapköve. 40 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy egy webshop megbízhatóságát erősíti, ha van mód kártyás fizetésre” - mondta el Szetnics László, a Mastercard regionális üzletfejlesztési vezetője.
A Fizetési Élmény Riport szerint az aktív, webshopot üzemeltető cégek nagy része (60 százalék) 1-2 személyt eltartó mikrovállalkozás, az 5-9 embert foglalkoztató cégek aránya 20 százalék. Ezek több mint fele csupán szolgáltatást kínál az oldalán, míg a kizárólag terméket forgalmazó cégek aránya 19 százalék. Többségükhöz havi 10-49 megrendelés fut be (39 százalék), míg harmaduk havi 50-nél több rendelést bonyolít le. “Igazán izgalmas a long-tail piac dinamikája. Nagyon drukkolunk a hazai webes kisvállalkozásoknak, hogy fel tudják venni a versenyt szolgáltatásuk színvonalában a nagyvállalatokkal” - tette hozzá Szetnics László.