A méréseket még novemberben végezték a jelenleg még Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, de az államnak megvételre felajánlott visontai Mátrai Erőmű több pontján - olvasható a portálon.

A katasztrófavédelem által mért adatok szerint foszfin (PH3) esetében a MAK érték 0,1 ppm, ehhez képest november 11-én 13 óra 20 perckor 13,6 ppm-et, vagyis a határérték 136-szorosát mérték az erőmű szivattyúházában - igaz, húsz perccel később ez a szint már "csak" tizenegyszeres, azaz 1,1 ppm volt. A kénhidrogén-koncentráció ugyanezen a napon több alkalommal is négyszer magasabb volt a MAK-értékhez képest. Két nappal később, az Őzse-völgyi tározó gátjánál szintén foszfinból 15,2 ppm-et mértek 23 óra 50 perckor, ami a MAK-érték 152-szerese, ám hogy később miként változott ez az eredmény, azt nem tudni, mert a katasztrófavédelem csak erről a három napról közölt adatokat.

Kapcsolódó

A MAK-érték a német Maximale Arbeitsplatz-Konzentration, vagyis a legnagyobb megengedett munkahelyi koncentráció rövidítése. Ez azt a maximum értéket jelenti gázok, gőzök és egyéb anyagok esetében, amely munkahelyi környezetben - átlagos, 40 órás munkahéttel, és napi 8 órás műszakkal számolva - a jelenlegi ismeretek szerint nem káros az alkalmazottak egészségére és nem jelent elfogadhatatlan kockázatot.

A koncentrációs szint rövid távú megnövekedése a MAK értéken belül nem okoz szükségszerűen mérgezést például egy szennyező anyag szivárgását követően, ha azonban a koncentráció a MAK érték 5-10-szerese, akkor a hosszú időn át tartó jelenlét a mérgezés akut jeleit okozhatja - idézi a lap a katasztrófavédelem tájékoztatóját.

Az ügy előzménye, hogy november közepén többen rosszul lettek az erőműben a nyálkahártyát irritáló orrfacsaró bűztől, amely vélhetően az Őzse-völgyi tározóban elbomló fehérjék miatt keletkezett. Ebből a tározóból folyik ki a Nyiget-patak, amely aztán beletorkollik a Bene-patakba. Február óta ebbe a tározóba engedi az elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét a szintén Mészáros-érdekeltség Viresol Kft. búzafeldolgozója és keményítőgyára, és az erőmű szivattyúháza is innen veszi vizet a kéntelenítő berendezés hűtéséhez.

Kiderült, az egészségügyi határértéket meghaladó mértékű kénhidrogént és nitrogén-monoxidot, valamint foszfor-hidrogént (foszfin) mutattak ki a gázszivárgásokban, s jelenleg is külső szakértők bevonásával folyik annak vizsgálata, hogy ezek a gázok pontosan hogyan keletkeztek.

A Mátrai Erőmű nem túl közlékeny egyébként. Pedig a mérések időpontjai nagyon fontosak. Hampó Norbert, az erőmű biztonsági igazgatója mondta el a november 22-i, markazi sajtótájékoztatón, hogy november 6-án, amikor az erőmű elromlott szivattyúját javították a munkások, már enyhe irritációt érzékeltek. Másnap délelőtt a vízellátási, valamint a vegyészeti és környezetvédelmi osztály vezetője szintén ezt tapasztalta. Ekkor az erőmű vezérigazgatója elrendelte a helyiség szellőztetését.

November 9-én a társaság biztonsági szolgálatának tagjai légzésvédő felszerelésben megbontották a nagyjából 500 légköbméteres szivattyúház héjazatát és beszereltek egy nagy teljesítményű ventilátort, aminek segítségével a helyiség néhány óra alatt kiszellőzött, a gázterhelés megszűnt. Ehhez képest különös adat, hogy november 11-én, vagyis miután a helyiséget állítólag már kiszellőztették, a szivattyúházban a foszfin mértéke 136-szor, a kénhidrogéné pedig négyszer magasabb volt a MAK-értékhez képest.