Jóval több, mint egy évtizede már, hogy a Mavir minden éves ipaárági helyzetjelenétsében felhívja a döntéshozók és a szektorban dolgozók figyelmét arra, hogy a kiöregedő magyar villamos energia termelő erőművek helyébe - egyre növekvő összteljesítményben - újabbakat kellene építeni. Legfőképpen azért, hogy elkerülhetők legyenek a sorozatos, előre nem vagy csak nehezen tervezhető, illetve nehezen kimozogható problémák, melyeket a meghibásodó öreg egységek idéznek elő. A Napi.hu évek óta írja ennek a történetnek főként a paksi atomerőműre, illetve a mátrai erőműre értelmeztethető fejezeteit.

Azt is többször megírtuk már, hogy a probléma nem csupán abból adódik, hogy a termelésből hirtelen kieső egységeket a rendszerirányítónak valahonnan-bárhonnan pótolnia kell tudni a termelés-fogyasztás egyesúlyának fenntarthatósága érdekében, hanem az is, hogy az így genergálódó, kiszámíthatatlan helyzet kezelése is sokba kerül. Merthogy a tervezetlen, "azonnal kell" áram ára mindig biztosan nagyobb, mint a menetrend szerint előre lekötött mennyiség - és ezt az árkülönbözetet a rendszernek szintén kezelnie kell. Márpedig: minél többször fordul elő ilyen helyzet, annál többe kerül a mind magasabb szintű bizonytalanság.

Azt azonban, hogy például egy paksi blokk termelésének a tervezettnél egy nappal vagy egy héttel tovább tartó kiesése mennyibe is kerül, üzleti titokként kezeli a rendszer. Akkor is, ha ezt a felárat részben vagy egészben a fogysztóval is megfizettetik.

Talán a jelenlegi energiapiaci helyzet is az okok között van, de az ilyen esetekben felmerülő többletköltségek és következmények tisztábbá tétele napirendre került. Legalábbis így értelmezhető az a vg.hu-n megjelent cikk, mely arról számol be, hogy a rendszerirányító kiszámlázza az érintetteknek az így keletkező többletköltségeket.

A forintosított összegeket kínosan kerülő írás alapján a magyar áramtermelő szektorban most például a Mátrai Erőmű egyik blokkja áll napok óta tartó üzemzavar miatt, de idén, korábban volt, hogy kiesett a termelésből Paks, volt, hogy a Csepeli Erőmű - és volt, hogy nem termelt a tervezettek szerint a Gönyűi Erőmű sem. Ezeket a helyzetkezelési költségeket - ahogyan a napelemes rendszerek leadott menetrendtől való eltérése esetén is történik, csak itt rendszerint jóval nagyobb teljesítményekről van szó - az erőmű (illetve az a mérlegkör, amibe az erőmű tartozik) kell, hogy fizesse. 

A gazdasági portál cikke szerint a paksi atomerőmű nukleáris egységei 2021-ben már úgy termeltek, hogy a négy blokk már csak az órák 63 százalékában volt egyszerre elérhető, és így 30-ról 35 százalékra nőtt azon órák aránya, amikor legalább egy blokk nem termelt a hálózatra. Az áramimport pedig nagyjából annyival emelkedik - olvasták ki  az energiahivatal tavalyi évről szól árampiaci riportjából   - mint amennyivel Pakson nőtt a nukleáris kapacitásvesztés.

- - - 

[Disclamer: a hivatkozott vg.hu cikk állítása szerint a Dunamenti Erőmű termelőegységei is állnak, de ezt a MET cáfolta. A Dunamentiben Erőműben nincs üzemzavar. A G3 blokk (ide tartozik a VII. gázturbina és a VIII. gőzturbina) zavartalanul, az elvárások szerint üzemel - közölte az erőmű tulajdonosa. A nevezett blokk idén tavasszal egy hosszabb, 85 napig tartó, de előre tervezett leállás miatt nem termelt. Ennek az információnak a birtokában az eredeti cikkünkből a Dunamenti Erőműre vonatkozó félmondatot kivettük.]