Bő fél órás nagyinterjút adott az Inforádiónak május végén Biczók András, a Mavir Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki a magyar és európai villamos főhálózatokat aktuálisan érintő témákon túl a hazai nagyerőműves világ végéről, a technológia és márkafüggetlen energiatermelés lehetőségének fontosságáról, valamint a szükséges szabályozási kapacitásbővítésekről is beszélt.
Az Aréna vendégeként Biczók András elmondta, hogy míg korábban Magyarországon néhány nagy erőmű adta a hálózatra az áramtermelés nagy részét adták, ma már több ezer termelő dolgozik a rendszerre, és magyar villamosenergia-termelést “utolérte” a decentralizálás. Így a rendszert is arra kell felkészíteni, hogy ezt a sok kisebb-nagyobb szereplős, földrajzilag és teljesítményben is széttagolt működést integrálni tudja a rendszerirányító. “Át kell állnunk arra a működésre, hogy a nagy termelőegységeket is megtartva, nagyon sok kis termelővel is kapcsolatba kerülünk” - mondta Biczók András.
A jelenlegi rendszertartalékról szólva a rendszerirányító cég vezetője elmondta, hogy egy-egy átlagos napon, időszakban a tartalék 600 és 800 megawatt (MW) közötti teljesítmény, amit azonban már kikezdett a jelenleg már szétaprózódó, zöldülni kezdett energiatermelő struktúra. Biczók András példát is mondott erre: márciusban, egy hétköznap az előrejelzések szerint napos időre lehetett számítani, ám aznap reggel kiderült, hogy helyette felhős napszak következik. Csak ebből a kockázati tényezőből, abból, hogy a hazai napelemes rendszerek az előre megtervezettől eltérő teljesítménnyel tudtak csak működni, a rendszerben reggel 870 MW hiányzott. Illetve: a Mavirnak a hálózat egyensúlyban tartásához a tartalékokból ennyit kellett tudni mozgósítani.
“Másnap reggel meg 470 megawattot le kellett szabályoznunk, mert akkor viszont már annyi többlettermelés volt a rendszerben. Ez azt jelenti, hogy 24 órán belül - ha a teljes skálát nézzük - 1300 megawattot kellett, ahogy mi mondjuk kiszabályozni” - magyarázta a Mavir első embere.
További részletek olvashatók, illetve hallgathatók itt: