Petra Kammerevert úgy vélte, hogy az uniós intézmények rendkívül nyugtalanító jeleket kapnak a Magyarországról, ezért fontos összegezni, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre annak érdekében, hogy az uniós bizottság az európai jogot érvényesítse.
Giuseppe Abbamonte, az Európai Bizottság médiapluralizmust vizsgáló, készülő éves jelentését ismertetve aggályosnak nevezte, hogy a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány elnöke és az elnökség tagjai a kormánypárthoz kötődnek. A jelentés szerint az alapítvány létrehozása a magyar médiára gyakorolt hatásában - egyebek mellett a médiapluralizmus vagy a tulajdonkoncentráció, kereskedelmi és tulajdonosi befolyás, valamint az erőforrások állami kezelésének vonatkozásában - kockázatot jelent. A politikai függetlenség szempontjából közepes kockázatot állapított meg, ami azt jelenti, hogy politikusok vagy politikai pártok közvetett vagy közvetlen befolyással bírnak a médiában.
Veszélyes jelenség
Abbamonte szerint a Kesma létrehozása "valószínűleg további romlást fog eredményezni" a magyar médiaviszonyokban. Aggodalmat okoz az is, hogy az ellenzéki, kritikus hangot használó sajtótermékek nem kapnak állami támogatást, ami jelentős bevételi forrásoktól fosztja meg őket. Ez piactorzulást eredményez - húzta alá. Megemlítette, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke is azt jelezte: a Kesma létrejötte "veszélyes jelenség", ezért az uniós alapszerződés hetes cikke, a jogállamiságot vizsgáló eljárás keretében is napirenden van annak vizsgálata.
A jelentéstevő elmondta azt is, hogy az uniós bizottsági médiamonitor megállapítása szerint nincs "igazán független" szabályozótestülete a magyar médiának, noha az unió vonatkozó irányelve szerint teljes mértékben függetlennek kell lenniük az audiovizuális felügyeleti hatóságoknak, és hatásköreiket a szabályozás szerint kell tudni gyakorolniuk.
Több információ szerint az alapítvány ellenőrzése egy kézben van, minden sajtóorgánum szoros kapcsolatokkal rendelkezik a kormánypárttal vagy közvetlenül a miniszterelnökkel, önkéntes adományozóik is szorosan kapcsolódnak a kormányhoz. Ezt azt jelenti, hogy a kormány ellenőrzése beavatkozó jellegű - húzta alá.
Máshol is van ilyen
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió több országában létezik a magyarhoz hasonló médiaholding, amelyek működése viszont nem jelent problémát az uniós intézmények számára. Ennek okát abban látta, hogy Magyarországon keresztény-konzervatív értékeket közvetítő és a nemzeti médiát megmenteni szándékozó kezdeményezésről van szó. Szerinte elemzések mutatják, hogy 69 százalékban még mindig kormánykritikus a magyar média, és csak 31 százalékban kormánybarát. A legtöbb embert elérő televíziók vagy internetes portálok szintén ellenzéki beállítottságúak - közölte.
"Nem tisztességes azt mondani, hogy Magyarországon veszélyeztetett helyzetben van a magyar média, valamint semmi és senki sem korlátozza az ellenzéki vélemények megjelenését, vagy veszélyezteti az újságírói szabadságot" - fogalmazott a fideszes politikus.
Elszomorító
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában tarthatatlannak nevezte, hogy a média központosítását a magyar kormány stratégiai jelentőségűnek nyilvánította, és így kivonta a versenyjogi szabályok alól. Véleménye szerint azonban előremutató, hogy az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága napirendre vette "a fideszes médiaalapítvány ügyét", és egyértelművé tették, hogy a magyar médiapluralizmust kiemelkedő kockázat fenyegeti.
"Ennek ellenére elszomorító, hogy az Európai Unió továbbra is a finomkodás útját választja az egyik legfontosabb európai érték, a tájékozódás és tájékoztatás szabadságának felszámolását végző Orbán-kormánnyal szemben" - fogalmazott a szocialista képviselő.