A hitelállomány éves leépülésében szerepet játszottak a tavalyi egyszeri nagy volumenű hatások, köztük az MKB Bank portfóliótisztítása is, ezeket leszámítva 1 százalékkal nőtt volna a teljes vállalati hitelezés. A kis-és középvállalati szektornak nyújtott hitelállomány 3,4 százalékkal bővült éves összevetésben az első három hónapban, ami enyhe lassulás az előző negyedéves 3,6 százalékról.

A kkv-hitelezés éves dinamikájának lassulásában szerepet játszott az elemző szerint, hogy a növekedési hitelprogram (nhp) új keretrendszerében már csak beruházási hiteleket lehet felvenni, míg korábban forgóeszközre is lehetett. A beruházási hiteleknek erős a szezonalitása, az első negyedév gyengébb szokott lenni. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország még mindig a "legkevésbé előkelő helyen" van, elmarad mind a visegrádi, mind a mediterrán, és az euróövezeti országok vállalati hitelezési dinamikájától. Enyhültek a banki hitelkínálati feltételek, és a bankok 20 százaléka jelezte, hogy további enyhítést tervez.

A vállalatok elsősorban a rövid lejáratú hitelek iránt érdeklődtek az első negyedévben, az év hátralévő részében viszont a hosszú, jellemzően beruházási jellegű hitelek iránti kereslet bővülését jelezték a bankok. A háztartási hitelezés is tovább bővült, éves összehasonlításban  23 százalékkal nőtt az új háztartási hitelszerződések volumene. Ezen belül a legnagyobb mértékben, 36 százalékkal a lakáscélú hitelezés nőtt, a további bővülést az elhalasztott beruházások és a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) is segíti. A csokról lakossági kérdőívben tájékozódott az MNB, ebből kiderült, hogy az 1,6 millió jogosult háztartás 17 százaléka venné igénybe a vissza nem térítendő támogatást. A potenciális jogosultak harmada vásárolna használt lakást a következő egy-másfél évben, 9 százalékuk venne új lakást, akár csok mellett is. Főleg azok gondolkodnak a csok igénybevételén, akiknek már 2-3 vagy több gyerekük van.

A jegybank  méri a hitelezési folyamatok hatását a gazdasági növekedésre, e szerint az elmúlt időszakhoz hasonlóan mérséklődött a bankrendszer növekedést visszafogó hatása. A vállalati beruházások szintjét még mindig 1 százalékponttal rontja a bankok hitelezési aktivitása, míg a háztartásoknál nincsen hatása a hitelkínálatnak, nem növeli és nem is fogja vissza a fogyasztást.

Oláh Zsolt elmondta: 500 milliárd forintos bővülést várnak idén az új háztartási  hitelek kibocsátásában. Ez jelentős összeg az elmúlt évekhez viszonyítva, azonban nagyon alacsony szintről indult a hitelezés, és a válság előtt volt olyan időszak, amikor egy negyedév alatt bővült 400 milliárd forinttal a lakáscélú hitelezés.

Fábián Gergely, a jegybank igazgatója elmondta, hitelezési buboréktól nem tartanak, 5 százalék feletti hitelállomány növekedés kellene egy felzárkózási pályán lévő gazdaságnak. A jegybanknál 5-10 százalék közötti növekedést szeretnének, amihez jól jön a banki feltételek enyhülése.