Az ÖPOSZ-hoz tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona március végén 1093 milliárd forintra rúgott, ami 5 százalékos bővülés egy év alatt.
A pénztárak összlétszáma stagnált, ennek egyik magyarázata, hogy bár folyamatosan vannak új belépők, a kasszák egyre inkább betöltik alapvető fontosságú szerepüket és segítik a nyugdíjas korba lépőket - véli Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke. Véleménye szerint egyre többen látják be: az öngondoskodásra, a nyugdíj-előtakarékoskodásra szükség van.
A tagok egyéni befizetései 8,11 százalékkal 14,6 milliárd forintra nőttek. Ebben szerepe volt annak is, hogy az önkéntes pénztárak negyedévről negyedévre rendre kimagasló vagyongyarapodást érnek el. Az első negyedév végén a Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénzáraknál az egy tagra jutó vagyon átlagosan 1,03 millió forintra rúgott.
Szeretik a tagok az egészségpénztári előnyöket
Az egészségpénztárakban a tagok aktivitása nőtt, az egyéni befizetések 4,5 százalékkal 2,2 milliárd forintra nőttek. Az első negyedévben az egészségpénztárak tagjai összesen 1,9 millió alkalommal finanszírozták a kasszákon keresztül egészségügyi kiadásaikat - például gyógyászati segédeszközt vagy gyógyszert vásároltak és különböző szolgáltatásokat vettek igénybe, amelyek összértéke megközelítette a 9 milliárd forintot.
Az egészségpénztárakban január óta egyetlen tagsággal még több szolgáltatást lehet igénybe venni - így akár az iskolakezdéssel, továbbtanulással, lakáshitelekkel és idősgondozással kapcsolatos kiadásokra is fordíthatják a tagok az adókedvezménnyel támogatott befizetéseiket.
Kravalik szerint az egészségpénztárak úgy értek el jó eredményt az első negyedévben, hogy az önsegélyezés még be sem indult igazán, az ilyen igénybevételek száma - a technikai felkészülést követően jellemzően csak második negyedévtől elérhető új lehetőségek miatt.
A Pénztárszövetség egyetért azzal, hogy a jelenlegi cafeteriarendszernek vannak olyan elemei, amelyek a gyakorlatban készpénzjuttatást jelentenek, és velük jelenleg azonos feltételek mellett kell versenyezniük a hosszú távú megtakarításoknak. Fontos azonban, hogy az állam által preferált munkáltatói juttatások mind az egyének, mind a közösség jövője szempontjából olyan fontos célokat is támogassanak, amelyek nem valósulhatnak meg a béren kívüli juttatások teljes készpénzesítésével - mondta Kravalik.