Az elmúlt öt évben a bankkártyahasználat bővülésének köszönhetően a GDP-ben 0,1-0,2 százalékos bővülést fedeztek fel a Magyar Nemzeti Bank szakértői - mondta el Varga Lóránt, a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi tanácsadója a Napi Gazdaság bankkártyapiaci üzleti reggelijén.

A jegybanki szakember szerint társadalmi érdek a készpénzhasználat visszaszorítása, ennek érdekében tett le az asztalra az MNB és a GVH egy több pontból álló javaslatcsomagot. Ennek egyik eleme a kártyakibocsátó bankoknak járó jutalék, azaz az interchange (ic) díj jelentős csökkentése, amelytől az elfogadással járó kereskedői költségek jelentős csökkentését, s ezzel az elfogadóhelyek számának komoly bővülését várják. (Utóbbit ráadásul uniós források felhasználásával kedvezményes POS-telepítési programmal is segítenék.) A jegybanki javaslat bizonyos szektorokban kötelező tenné a bankkártyaelfogadást, s része volt a felvetésnek az is, hogy - ahogy az EU több országában - Magyarországon is tiltsák bizonyos összeghatár felett a készpénzes fizetést. A javaslatból eddig csak az interchange-szabályozásra van fogadókészség - ismerte el a jegybanki szakember.

A cél jó. És a módszer?

A kerekasztal minden tagja egyetértett abban, hogy a cél közös, az elektronikus fizetési forgalom bővítése, ám abban vita volt, hogy ennek megfelelő módja-e az interchange-díj csökkentése.

A kereskedők számára ma a készpénzkezelés tizedannyi költséggel jár, mint a kártyás fizetés - mondta el Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az ic-díj csökkentése mellett érvelve. Az ugyanakkor az ő szavaiból is kiderült, hogy a kártyatulajdonosok még a teljes elfogadást biztosító hipermarketekben is 10 esetből csak háromszor veszik elő plasztikjukat - azaz az, hogy az egy főre jutó kártyás tranzakciók aránya harmada a nyugat-európainak, közel sem biztos, hogy az elfogadóhálózat elmaradásának oka. Azt, hogy a kártyaelfogadásnak valóban a magas díjak lennének akadályai, azt a MasterCard két vidéki városban végrehajtott akciója cáfolja, ahol az ezer megkeresett kereskedőnek csak 8 százaléka vállalta, hogy egy évre minden kötöttség nélkül 0 forintos díj mellett POS-készüléket helyez el boltjában. Az elfogadóhálózat ugyanakkor folyamatosan kétszámjegyű-bővülést mutat: tavaly visszaeső bankkártyaszám mellett 13 ezer új kereskedelmi POS-t helyeztek ki a bankok. A verseny érvényesül a jutalék szintjében is: a MasterCard díjai 2008 óta megfeleződtek - a 0,6 százalékos átlagos interchange-mérték a régióban a legalacsonyabb - emlékeztetett Hemberger András, a MasterCard Europe igazgatója.

Elkerülhetetlen a drágulás

A fogyasztó számára rövid távon mindenképp díjnövekedéssel jár majd az interchange-szabályozás - ismerték el a résztvevők.

Az MNB számításai szerint - akik szerint a kártyapiac fejlődése ma már megkívánja, hogy a kártyabirtokos is komolyabban vállaljon terhet a korszerű fizetési eszköz használati költségeiből - a harmadára eső interchange-díj mellett a bankkártyák jelenlegi 3000-4000 forintos éves díja 400-600 forinttal emelkedhet. A banki résztvevők ugyanakkor a spanyol és az ausztrál példát említették, ahol a kártyadíjak 50-60 százalékkal is növekedtek.

Látni kell, hogy a jutalék megvágása után a kibocsátó bankok lényegében a tranzakciós illetéknek megfelelő összeget kapnak csak meg, ilyen kondíciók mellett nehéz lesz a továbbiakban fenntartani a kártyás vásárlások ingyenességét, ami épp a fő céllal, a készpénzmentesítéssel ellentétes hatást válthat ki - hívta fel a figyelmet Krasznai Zoltán, az OTP Bank Nyrt. kártyaelfogadói főosztályának vezetője. Ehhez kapcsolódva Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség elektronikus csatornákért felelős területi vezetője arra is utalt, hogy a kieső bevételek nyomán több kisbank számára már vállalhatatlan veszteséget okoz majd a kártyaüzletág fenntartása. Mivel alapvető ügyfél-elvárás a számlához kapcsolt kártya, ezen bankok a szabályozó által kerülnek versenyhátrányba. A szakember arra is figyelmeztetett: bár az MNB szerint a kártyakibocsátói oldalon jól áll hazánk, látni kell, hogy a terület folyamatos, költséges fejlődésen megy át. Ennek követése pedig nemcsak az ügyfelek elvárása miatt fontos, hanem azért is, mert az innovációk elmaradása esetén hazánk pillanatokon belül a kártyacsalók célpontja lehet - erre volt már példa a múltban.

Vámos György szerint a bankoknak lehetőségük lenne, hogy a készpénzfelvétel költségeire terheljék át a csökkenő jutalékbevételt - ám kérdés, hogy ezt hogy fogadná az a lakosság, amely a tranzakciós illeték miatt már most is az uniós átlagnál hatszor több készpénzt tart magánál. A felvetés ellen szól az is, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben az ilyen átterhelés nem lehetséges - a PSZÁF a tranzakciós illeték bevezetésekor jelezte, hogy az illeték-áthárítás esetén vizsgálja azt, hogy csak az indokolt mértékben emelik-e a bankok a díjaikat....