A 2018 január elejétől kötelezővé váló rendszer betétdíjas-alapú, - amikor pénz ellenében lehet az üvegeket cserélni a boltban -, hanem a vásárló "elszántságára" épít. Jelenleg is gyűjtenek vissza üveget a nagyobb élelmiszeráruházak, ami a hulladékgazdálkodás része - emlékeztet a kereskedelmi szakblog.
Az új javaslat a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltokat kötelezné az új rendre. A KSH adatai szerint negyvenezer az élelmiszerboltok száma. Ezek fele rögtön ki is esik a kötelezettek köréből, mivel kisebb alapterületű szakbolt. A további húszezer, szaknyelven élelmiszer jellegű vegyes boltok száma a KSH adatai szerint 20 ezer körül mozog, de átlagos alapterületük mindössze 186 négyzetméter. Ezek között vannak a nagyobb alapterületű áruházak, hipermarketek, szupermarketek, diszkontok.
Kapcsolódó
A 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltok döntő részben a nagy hazai és nemzetközi láncok körébe tartoznak, ebből kiindulva közel kétezer üzlet válhat kötelezetté (figyelemmel kell lenni arra is, hogy nem az eladótér, hanem a bolt teljes alapterülete számít, amiben a raktár és egyéb, a bolthoz tartozó épületrészek is benne vannak). Természetesen az egyáltalán nem baj, hogy a kisebb boltok ebből kimaradnak, pontosan az ehhez hasonló kivételek is segítenek rajtuk valamennyit - írja Blokkk.com.
A rendelet tervezete szerint az üvegek visszagyűjtése több módon is végezhető, így konténerrel a bolt előtt, ami autóval is megközelíthető, így ez a megoldás a saját parkolóval rendelkező élelmiszerbolt számára jelenthet lehetőséget. De elhelyezhető a konténer a bolt előtt is, ha nem ütközik valamilyen városképi, vagy közlekedési, biztonsági előírással. És marad egy végső megoldás is, a bolton belüli visszavétel.
Januárig! - Na de hogyan is?
Most már csak két kérdés maradt: miért ilyen rövid a felkészülési határidő, hiszen egyrészt be kell szerezni egy-két ezer, a célnak megfelelő konténert. Itt a biztonságra is ügyelni kell, tehát nem mindegy, milyen is az a konténer. Például ne sérüljön a vásárló, ne lehessen benn turkálni, hiszen ha törik az üveg bedobáskor, a szilánk azért vágni is tud, ne akadályozza a visszagyűjtés a vásárlók és az eladók mozgását és némi felügyelet, rátekintés is szükséges, hiszen például azt sem árt ellenőrizni, mit dob bele a gyűjtőedénybe a vásárló. Ráadásul meg is kell állapodni egy üveghulladékot visszagyűjtő vállalkozással is az időnkénti elszállításról.
És hogy mindehhez mit szól majd a vásárló? Fog-e cipekedni, ha a lakóhelyén nincs lehetősége a szelektív üveg visszagyűjtésre? Ez majd később derül ki - írja a Blokkk.com.