Bekerült az üzletláncok százmilliárdos ligájába az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt., bár még így is távol van attól, hogy a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi szereplők top 5-ös listájára jusson.

Az Aldi értékesítésének nettó árbevétele a 2014-es 91 milliárd forint után 108,76 milliárd forintra ugrott tavaly. Talán ennél is jelentősebb esemény, hogy a cég megszabadult évek óta görgetett veszteségétől: üzemi eredményét a tavalyelőtti 4,58 milliárd forintos mínusz után, 1,99 milliárd forintnyi pluszba fordította. Ettől nem sokkal maradt el az adózás előtti eredmény, amely 1,92 milliárd forintra nőtt, a 2014-es 4,8 milliárdos mínusz után.

A veszteség az elmúlt évek expanziós politikája miatt nyomta a diszkontlánc vállát, míg a közelmúltban már visszafogta a terjeszkedést az Aldi: 2014 végén nyitotta meg 100. boltját, azóta 2016 közepéig mindössze 10 új üzlettel bővítette hálózatát.

A lassításban persze nem csak az önmérsékletnek volt szerepe, hanem a kormány 2012-ben bevezetett - és azóta meghosszabbított - plázastop törvényének, amely a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmények építését tiltja. Ezt követően elfordult a nagy eladóterű üzletek külvárosi fejlesztésétől és a kis alapterületű belvárosi boltok megnyitására koncentrált, a korábbihoz képest jóval szerényebb ütemben.

Ám hiába fékezett be a cég a terjeszkedésben, 2014-ben még 13,5 százalékos forgalomnövekedés mellett sem tudta ledolgozni veszteségét. De tavaly már sikerült a "bravúr". Ezzel - amellett, hogy a tulajdonosok örülhetnek - nem utolsó sorban a kormány szigorát sem vonja magára, amely úgy rendelkezett, hogy két veszteséges év után kiutasítaná a külföldi láncokat az országból (Az Európai Bizottság e szabály miatt kötelezettségszegési eljárást indított februárban, s a procedúra még nem zárult le.)

Szinte minden nagy kiadás bővült, kivéve egy

A társaság - a vasárnapi boltzár ellenére - növelte dolgozói létszámát: 2015 végén 2044 munkavállalót foglalkoztatott, míg a 2014-es évet még 1909 fővel zárta. Az átlagos statisztikai létszám 114 fővel növekedett, így 2015-ben 1854 dolgozót tett ki.

Az üzletlánc növelte bérköltségét is, amely 6,86 milliárd forintot tett ki tavaly, a 2014-es 5,91 milliárdot követően. Ennél alacsonyabb, de jelentősnek mondható tétel volt a 3,8 milliárdos reklám, hirdetés és nyomtatási költség, amely tavalyelőtt még 3,4 milliárd forintra rúgott.

Az adófizetési kötelezettség miatt is mélyebben a zsebébe kellett nyúlnia a cégnek: 1,5 milliárd forintnyi közterhet szurkolt le tavaly, 473,4 millióval többet, mint 2014-ben. Továbbra is elhanyagolható tételt tettek ki a beruházások: a 260, 27 millió forintnyi kiadás csak néhány százalékkal kurtább, mint a 2014-es adat.

Egy tétel azonban akad, amelyen látványosan sokat spórolt a cég: a bérleti díjak költségét leszorította 938, 84 millió forintra, miközben ez még 2014-ben vaskos 4,14 milliárd forintos cechhel terhelte az Aldi erszényét. Ezzel együtt azonban a társaság összesített ráfordításai növekedtek, így a kedvező eredményekért a vásárlók növekvő érdeklődésének is sokat köszönhet.

Aldi Magyarország Élelmiszer Bt., fő kiadások2014 (MRD Ft)2015 (MRD Ft)VÁLT. (ÉV/ÉV, MRD Ft)
Anyagjellegű ráfordítások83,3892,51+ 9,12
Személyi jellegű ráfordítások7,999,36+ 1,37
Eladott áruk beszerzési értéke67,379,89+ 12,6
Forrás: Napi.hu, e-beszámoló.im.gov.hu