A munkavédelmi felügyelők 2014. áprilisától egy fél éven keresztül a munkáltatóknál fokozottan ellenőrizni fogják, hogy a munkáltatók hoztak-e megfelelő intézkedéseket a megcsúszás és megbotlás miatti munkabalesetek megelőzése érdekében - olvasható a hatóság honlapján. A vizsgálatok során kiemelt figyelmet kapnak majd az élelmiszeripari, a fémmegmunkálási, az egészségügyi, a vendéglátóipari (HoReCa), illetve a kis- és nagykereskedelmi (raktározás) szektorban dolgozó cégek.

Az indoklás szerint: "mindannyiunkkal bármikor, bárhol előfordulhat, hogy megcsúszunk, megbotlunk valamiben, életkortól, foglalkozástól és egészségi állapottól függetlenül. Senki nem állíthatja, hogy vele ilyen baleset nem történhet, ugyanakkor gyakran viccesnek tekintik, ha a kolléga elesik, főleg, ha nem jár súlyos sérüléssel."

Van statisztika is

Az elesésekből származó balesetekről egyébként statisztikákkal is rendelkezik az EU, eszerint az munkabaleset 24 százalékát teszik ki az ilyen balesetek. "A munkabalesetek körülményei és okai az EU-ban" című 2008-ban megjelent kiadvány szerint a 3 napnál hosszabb munkakieséssel járó munkabalesetek 14 százaléka elesésből adódott, míg a még nem végleges adatok szerint ez a szám 2010-ben 15 százalék volt.

A magasból leesések és az azonos szinten történő elesések aránya országonként, 2010-ben
Kép: Forrás: NMH

Tevékenységek szerinti bontásban nézve az azonos szinten történő esés miatti munkabalesetek viszonylagos gyakorisága a termelésben a legnagyobb, 24 százalék, a szállítmányozás, raktározás és építőipar területén 15, a kereskedelemben pedig 14 százalék az arányuk.

Érdekesség, hogy az idősebb munkavállalók körében például az elesések számítanak a leggyakoribb munkabaleseteknek. A 45-54 év közötti munkavállalók esetében 27 százalék alatti, az 55-64 év közötti korcsoportban már 33 százalék, a 65 éves vagy idősebbek körében pedig már 45 százalék az elesések aránya az összes munkabalesetet tekintve.

A hatóság honlapján elérhető anyag szerint az elcsúszás, megbotlás komoly következményekkel járhat, súlyos sérüléseket, akár csonttörést, agyrázkódást is okozhat. A munkaképtelenség időtartama az esetek 35 százalékában legalább egy hónap.

Megelőző tevékenységek

Az elcsúszás, megbotlás megelőzésekor különösen a következő tényezőket kell figyelembe venni az NMH szerint:

• Az utak felülete (padlózat, lépcsők, szabadtéri felületek síkossága)
• Szennyeződések és akadályok (akadályok az utakon, munkafolyamatokból eredő csúszós felületek, a nem munkafolyamattal összefüggő elcsúszás és megbotlás veszélye, kockázata, valamint a szabadtérről a munkahelyre bevitt hó, sár és nedvesség)
• Emberi tevékenységek (kézi anyagmozgatás, szabályok betartása)
• Munkakörnyezet (megvilágítás, biztonsági jelzések)
• Munkavégzés során alkalmazott lábbeli
• Takarítás (rendrakás)

A munkahelyi kockázatértékelésnek, valamint a munkavédelmi irányításnak
mindezen tényezőkre ki kell terjedniük.