A Kúria öt tagú tanácsban tárgyalta az ügyet. A pert jogalap nélküli gazdagodás címén indította a felperes. A Kúria fenntartotta a közbenső ítéletet, azaz kimondta a semmisséget, de a szerződést utólag módosította, vagyis visszamenőleges hatállyal érvényesnek mondta ki azzal a kiegészítéssel, hogy az alkalmazható árfolyamrés az eredetileg rögzített 1 százalék lehet, azaz az OTP Bank saját maga által megállapított devizaközépetől történő eltérés +- 0,5 százalék lehet.

A Kúria döntése nyomán az OTP-részvények árfolyama 3779 forintig ugrott, fél négykor 3775 forinton állt a jegyzés, ami 3,8 százalékos plusznak felel meg.

Kapcsolódó

Az ítélethirdetésen kiderült, hogy a Kúria árfolyam alatt egy deviza másik devizában kifejezett mértékét érti. Az árfolyam a deviza vételi és eladási árfolyamot jelöli, az érfolyamrés pedig egy százalékos mérték, amely a vételi és eladási árfolyam közötti mértéket jelenti.

Azt is tisztázták, hogy a teljes hiteldíj mutató (thm) célja, hogy a fogyasztó az egymással versenyző banki termékek árait össze tudja hasonlítani. Továbbá - bár ennek kifejtése a thm-rendeletből kimaradt - a második alapcél az volt, hogy a szerződéskötéskor előzetesen tájékoztassa az ügyfelet a szerződés kapcsán felmerülő jövőbeli költségekről.

A thm-rendelet a banknak fizetett költségeket és az ingatlanbecslés árát tartalmazza. A rendelet 11/b paragrafusa a devizahiteleknél kötelezi, hogy a teljesítést forintban kell teljesíteni, úgy, hogy az átváltást a bank által 10 nappal nem régebbi devizaárfolyam alkalmazásával kell teljesíteni. A thm-rendelet szerint ha kétnemű árfolyam kerül alkalmazásra, akkor az adott napon érvényes deviza eladási árfolyamon kell a folyósítást és deviza vételi árfolyamon a hiteltörlesztést kiszámolni. Ez pedig szerepelt a thm mértékében.

A jogerős közbenső döntésben kimondták, hogy az alkalmazott thm-ben a bank érvényesítette a deviza vételi árfolyamot. De az sem vonható le a thm-rendeletből, hogy a deviza árfolyam ne lenne költség - hangzott az indoklás.

A bíróság szerint a thm-rendelet második célja nem érvényesült, mivel a devizahiteleknél a futamidő alatt az ügyfelet terhelő költségeket előre nem lehet kimutatni a thm-ből..

A bíróság szerint az adott szerződésben kifogásolható, hogy a devizaközéptől történő eltérés mértékét - 2008. őszén - a bank a futamidő alatt módosította. Ezért állította vissza az induláskor alkalmazott maximum 1 százalékos árfolyamrés mértékét. A bíróság szerint az árfolyamrés mértékét a szerződés kiindulásakor bele kellett volna venni az árfolyamrés kötött mértékét - ezt pótolta most utólag a bíróság.

A bíróság kimondta, hogy az árfolyam változásával kapcsolatos terhekről az ügyfél ugyanakkor pontos tájékoztatást kapott a szerződéskötéskor.

Azt is kimondták az ítélet indoklásában, hogy jogos volt a devizakonverzió alkalmazása, s hogy ennek költségei vannak, amelyet az ügyfélnek viselnie kell. A Kúria nem osztja ugyanakkor a Legfőbb Ügyész álláspontját, hogy az alap banki szerződéstől elkülöníthető a devizaváltás költsége.

A bíróság szerint a semmisség feltételeit a Hpt. alapján is Polgári Törvénykönyv feltételei alapján lehet megállapítani. A bíróság megállapította, hogy a szerződéskötés idején is joga volt a bíróságnak a semmisség megállapításakor az eredeti állapot helyreállítása helyett a szerződés utólagos érvényességének megállapítására.

A Kúria szerint az első fokú bíróságnak a lefolytatandó új eljárásban a jogtalanul alkalmazott emelt szintű árfolyamrés nyomán felmerülő elszámolásról kell határoznia. A Kúria a peres feleket együttesen kötelezte a perköltség viselésére.