A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Nem igazán átlátható szempontok mentén, de rohamtempóban zajlik az egészségügyi reform, vasárnap pedig debütál az átalakított ellátórendszer. Az aktív és krónikus fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók kapacitásairól, a területi ellátási kötelezettségről (TEK) szóló határozatot június 11-én küldte ki az intézményeknek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH). Ezt elvileg július 1-jétől kötelező érvényesíteni, ám forrásaink szerint az intézményekben teljes a tanácstalanság. Van, ahol már most elutasítják a betegeket, máshol pénzt kérnek a területen kívüliektől, megint máshol úgy gondolják, az új TEK betarthatatlan, ezért az eddigi gyakorlatot folytatják. Egy biztos, a pácienseknek elsősorban továbbra is háziorvosukat kell felkeresniük, az ÁNTSZ közleménye szerint ők irányítják a betegeket a megfelelő intézménybe.

A funkcióváltás 15-17 intézményt érint,  ezekben jellemzően megszűnnek egyes aktív fekvőbeteg-ellátási feladatok, helyettük krónikus rehabilitációs, illetve járóbeteg-ellátási és sürgősségi betegellátási fejlesztésekre kerül sor. Az aktív ágyak száma országosan öt százalékkal csökken, jelentős területi eltérésekkel. Budapesten az ágyszámcsökkenés átlag 4,5 százalék, ám ezen belül ágyainak 55 százalékát vesztette el a Károlyi Kórház, 13 százalékát az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet.

Se új beteg ne jöjjön, se új dolgozó

Ha a megszűnő ágyakra eső finanszírozás megfelelne az országos átlagnak − miközben annál bizonyosan alacsonyabb − és az egész megtakarítás a központi tartalékba kerülne, akkor az ágyszámcsökkentés 15 milliárdos megtakarítással járna. A valóságban 5−8 milliárd forintra tehető ez az összeg − mondja Poller Imre egészségügyi szakértő, aki úgy számítja, hogy  42 192 aktív ágy maradt az országban. (A szakállamtitkárságtól és az OEP-től lapzártánkig nem kaptuk meg a kért adatokat.) A megszűnő aktív ágyakon eddig ellátott betegek kereshetnek új kórházat − a megszüntetett egységek orvosai, nővérei, dolgozói viszont aligha. Ha a tovább működő kórházak mindenkit átvesznek, akkor a bérköltség miatt egy fillérjük sem marad az új betegek ellátására, sőt: a több beteget arányaiban kevesebb pénzből kellene ellátniuk. Azaz az az érdekük, hogy csak pénz érkezzen hozzájuk, új dolgozó vagy beteg semmiképpen − mutatott rá Poller Imre.

Két-három hónap lehet a próbaidő

Elsejétől minden valószínűség szerint nem indul élesben az új egészségügyi rendszer  − mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi szakértő. Vélhetően legalább egy, de inkább két-három hónapos próbaidő következik, ezalatt minden beteget oda küldhetnek, ahova eddig (kivéve a megszűnő intézményeket), közben az államtitkárság a tisztiorvosi hivatalokkal kidolgozza a betegutakat. Azért sincs még végleges szabályozás − véli Sinkó −, hogy a "próbaüzem" alatt kiderülhessenek az anomáliák, a rendszer kiforrásához azonban legalább egy év kell. Csak remélni lehet, hogy a próbaüzemnek nem lesznek súlyos szolgáltatásbeli konzekvenciái − fogalmazott a szakember. Az ÁNTSZ honlapján ugyan közzétették a kórházi osztályok progresszivitási szintjeit, de nem tisztázott, milyen betegséggel hová kell küldeni e beteget − még a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetre (GYEMSZI) vár a feladat, hogy a szakmakódok mögé besorolja az egyes ellátásokat. Sinkó Eszter kiemelte: tovább nő a kórházak adósságállománya, a rendszerből kikerülő 28 milliárdon túl még legalább ennyi hiányzik, a gyógyszerkasszával együtt az év végére akár a 80 milliárdot is elérheti a tartozások nagysága.

Tájékoztatják a mentőket

Az átirányítás, az új TEK, az új minimumfeltételek humánerőforrás-vonzata jelentik az átállás kritikus pontjait − figyelmeztet Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint a funkcióváltásból nem szabadul fel a szükséges munkaerő. A TEK csak az oda tartozó betegek ellátásának kötelezettségét jelenti − jegyezte meg −, de nincs tilalom a területen kívüliekre (az az adott intézmény finanszírozásától függ). Az viszont tény, hogy a teljesítményvolumen-keret (TVK) országosan kisebb, mint amekkora az igény rá. Hiányzik még a beavatkozások kódjainak megalkotása is − erősítette meg Rácz Jenő −, pedig enélkül valóban nehezen értelmezhető az ellátási kötelezettség besorolása.

Inkább Budapesten és Pest megyében változik a beutalási rend, vidéken nincs sok alternatíva, így a funkcióváltó intézmények kivételével nagyjából az eddigi betegutakkal lehet számolni − állítja a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Szövetségének elnöke. Selmeczi Kamill szerint a háziorvosok időben felkészülhetnek az átállásra, az új TEK-et bárki megnézheti az ÁNTSZ honlapján. Mindazonáltal két-három hónap alatt derülhet ki, hogy eljutnak-e a betegek a megfelelő helyekre, a kijelölt intézmény rendelkezik-e a szükséges kapacitásokkal − tette hozzá. A beavatkozások besorolásának hiánya háziorvosi szempontból nem jelent problémát − mondta Selmeczi Kamill −, a magasabb ellátási szintekre ugyanis jellemzően intézetközi betegirányítással kerül a beteg.

Tudják-e majd a mentők, hogy hova szállítsák a betegeket július 1-jétől? − kérdeztük az Országos Mentőszolgálattól (OMSZ). Mint elmondták, az egészségügyi államtitkárság és az OMSZ közötti egyeztetés folyamatos. A beutalási rend sürgősségi ellátást érintő változásairól a mentésirányító csoportok és a mentőállomások dolgozói a megfelelő időben részletes tájékoztatást kapnak.