Az első negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak vagyona 8,5, illetve 6,4 százalékkal nőtt éves összevetésben - adta hírül az ÖPOSZ a szervezettel együttműködő kasszák összesített adatait.

A kasszákba vetett bizalmat mutatja, hogy az egyéni befizetések összege jelentősen nőtt, ugyanakkor a munkáltatói befizetések a béren kívüli juttatási piac, a cafeteriarendszer idei átalakulása miatt jelentősen csökkentek - mondta Kravalik Gábor ÖPOSZ-elnök.

A munkáltatói befizetések csökkenése komoly problémát jelent az öngondoskodási piac számára - véli a szakember. Sajnos úgy tűnik, hogy a tavaszi jogalkotási időszakban nem fog bekerülni a Pénztárszövetség és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közös javaslata az önkéntes pénztári befizetések támogatásának átalakításáról - fogalmazott Kravalik.

Mi történt az első negyedévben?

A szervezethez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona 8,5 százalékkal, 1187 milliárd forintra emelkedett. A tagok befizetései 11,4 százalékkal 16,3 milliárd forintra nőttek, ezzel szemben a munkáltatói hozzájárulások összege számottevően, 7,6 százalékkal 7,4 milliárd forintra esett az idei első negyedévben. Összességében a tagdíjbevétel az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 4,6 százalékkal nőtt, ami egyértelműen a tagok megtakarításainak köszönhető.

Soha nem volt még ilyen - az adókedvezményért folyó év végi befizetési hajrát nem számítva -: amíg egészség- és önsegélyező pénztáraknál a munkáltatói tagdíj-befizetések aránya 2012-ben 81 százalék volt és a tagok tagdíjainak aránya csak 19 százalék volt, 2017 első negyedévében megtörtént a nagy trendforduló: a munkáltatók befizetésének aránya csupán 48 százalék volt, míg a munkavállalóké most először ment 50 százalék fölé (52 százalék). Összességében négy évet ugrott vissza az egészségpénztárak bevétele - mivel nagyot zuhant a munkáltatók befizetési kedve.

Így az ÖPOSZ-szal együttműködő egészség- és önsegélyező pénztáraknál a vagyon 6,4 százalékkal, 47,43 milliárd forintra nőtt. Az egyéni befizetések közel 3,5 milliárd forintra rúgtak, ez látványos, 51 százalékos éves növekedést jelent. Ezzel szemben a munkáltatói befizetések - az ÖPOSZ korábbi becsléseinek megfelelően - jelentősen, 35 százalékkal 3,2 milliárd forintra apadtak. Összességében a tagdíjbevétel így 8 százalékkal 6,7 milliárd forintra mérséklődött.

Nagy baj lehet

Az ÖPOSZ szerint a tagi befizetések növekedése azt mutatja, hogy a tagok rendkívüli módon bíznak a kasszákban. Ugyanakkor folyamatosan feszegetik az anyagi teljesítőképességük határait, munkáltatói segítség nélkül lépéshátrányban vannak.

Aggodalomra ad okot az is, hogy a fiatalabbak munkáltatói kiegészítés nélkül nem vagy nem idejében kezdenek hosszú távra spórolni.

Ma jellemzően csak 30-35 év felett válnak nagyobb számban taggá. Beszédes adat, hogy az egy főre eső átlagos vagyon 24 éves korban lépi át a 100 ezer forintos határt. A 33 évesek átlagos megtakarítása 500 ezer forint feletti, 40 év felett már 800 ezer forint az átlagos egyéni számla egyenleg, míg a 47 éves korcsoportnál pedig átlépi a milliós határt is az átlagos megtakarítás

Ugyanakkor a ma is aktív megtakarítókat is visszaveti a munkáltatói segítség elmaradása. Ezért minden korosztály számára kulcsfontosságú a munkáltatók aktív szerepvállalása - emelte ki az elnök.

Íme, az ötlet

A kedvezőtlen folyamatoknak a munkáltatói szerepvállalás markáns ösztönzésével lehetne elejét venni a Pénztárszövetség szerint, ezért azt javasolja, hogy ha a munkáltatói pénztári hozzájárulást a munkavállaló is kiegészíti, akkor a közös vállalás miatt a vállalati befizetések után a pénztártag további adókedvezményt érvényesíthessen.

A munkáltatónak több szempontból is megéri az öngondoskodást támogatni. A pénztári juttatások adóterhe jövőre a járulékkedvezmény miatt várhatóan csökken majd: a jelenlegi 43,66 százalékról 41,3 százalékra. Ez azt is jelenti, hogy jövőre a készpénz-cafeteria és a Szép-kártya kedvezményes adózásának ma 9,44 százalékos előnye 7,08 százalékra olvadhat.

Ha emellett a juttatás nettó értékét a tag számláján az új kedvezmény is támogatná, az újból valóban versenyképessé tenné az öngondoskodás támogatását.

Ez a javaslat ugyanis már lehetővé tenné, hogy azok is hatékonyan takarékoskodhassanak az önkéntes pénztárakban, akiknek egyedül nincs elég pénzügyi mozgástere ehhez. Ideális esetben ez a teljes alsó középosztály számára megnyitná az utat a pénztárakon keresztüli megtakarításhoz - magyarázta Kravalik Gábor a régóta napirenden lévő javaslatukat,amelynek van egy további előnye is: megvalósítása nem igényelne extra költségvetési ráfordítást.