Budapest tizenkét pontos javaslatcsomagot dolgozott ki, amelyből a francia cég tizenegyet már korábban elfogadott, az egyetlen vitatott kérdésben, a vis maior-ügyben pedig most tudott egyezségre jutni a két fél. (Az Alstom-szerződésben vis maiornak számít, ha a gyártó nem tudja megszerezni a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a gyártáshoz szükséges típusengedélyt egy megadott határidőn belül.)

A megállapodás részletei egyelőre nem ismertek; a szerződést csütörtök délután, zárt ülésen tárgyalja majd a Fővárosi Közgyűlés. A városháza kommunikációs osztálya nem kívánta kommentálni az MTI értesülését.

A BKV tavaly október 20-án bontotta fel az Alstommal a szerződést, amelyet még 2006-ban a 2-es és 4-es metróra szánt szerelvények gyártására kötöttek. A felmondása oka az volt, hogy az Alstom nem szerezte meg határidőre a szerelvények gyártásához szükséges típusengedélyt.

A felbontással egyidejűleg a BKV megpróbálta lehívni a szerződésben foglalt bankgaranciát, amelynek jogosságát az Alstom vitatta. Álláspontjuk szerint ugyanis a BKV jogtalanul mondta fel a szerződést, így a garancia lehívása sem lehet jogos.
Az Alstom emiatt be is perelte a BKV-t, az ügy tárgyalása végül egy nanterre-i bíróságon kezdődött meg. A francia igazságszolgáltatás december 9-én hallgatta meg a feleket, majd az Alstom december 21-én közölte, hogy a bíróság nem jogerősen úgy döntött, megtiltja a BKV-nak a bankgarancia lehívását.

Másodfokon a versailles-i bíróságon folytatódott a per, a hatóság ez év május 4-én hallgatta meg a feleket, majd június 10-én közölte a Főpolgármesteri Hivatal, hogy a bíróság engedélyezte a BKV-nak a 30 milliárdos bankgarancia lehívását. A teljes összeg öt nappal később érkezett meg a BKV számlájára.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) tavaly október 18-án utasította el a szerelvények végleges típusengedélyének kiadását, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a Metropolis kocsi fékjei ugyanolyan biztonságosak lennének, mintha azokat a magyar vasúti járműszabályzat szerint gyártották volna le. Emiatt nem adták meg a derogációt (jogszabálytól való eltérést) a francia cégnek.
A szerződés szerint az Alstom 22 szerelvényt gyártana a 2-es metróvonalra 150 millió euróért és 15+7 automata szerelvényt a 4-es vonalra 114 millió euróért.

A Fővárosi Önkormányzat tavaly június 3-i döntésével kötelezte a BKV vezérigazgatóját arra: meg kell szüntetnie az Alstom konzorciummal kötött szerződést, ha a gyártó az év júliusáig végéig nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt a 2-es vonalra szánt szerelvényekre.

A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot, míg az Alstommal szemben legfeljebb tízszázalékos kötbérköveteléssel élhet.

Június 21-én több hónapon át tartó vita és a francia bíróság által hozott, a BKV számára kedvező döntés után Budapesten tárgyalóasztalhoz ült Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, a francia Alstom-csoport elnök-vezérigazgatója. A találkozó után a főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy rendkívül közel kerültek a megoldáshoz. A francia cégvezető pedig azt mondta, Tarlós István meghívására néhány hét múlva visszatér Budapestre, és lezárhatják a megbeszéléseket.

Az Alstom vezetője július 20-án este ismét Budapestre érkezik, az MTI információi szerint ezen a látogatáson alá is írja a szerződést Budapesttel.