Idén januártól a bankoknak kötelező a lakossági hitelezésnél alkalmazni az MNB által megszabott két új mutatót: a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (jtm) és a hitelfedezeti mutatót (hfm) pedig a fedezett hiteleknél. A jtm az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását. A hfm pedig a fedezett hiteleknél - ilyenek például a jelzáloghitelek - a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.
Hogyan lehet a havi jövedelmet igazolni?
A jogszabály azt is előírja,hogy a mutatók számításánál az igazolt havi nettó jövedelmet kell kindulásképpen figyelembe venni. Ezt a hitelfelvevő háromféleképpen igazolhatja a banknál:
- Egyrészt a munkáltató, az állami adóhatóság, a magyar vagy valamely külföldi állam ellátást folyósító szerve 12 hónapnál nem régebben kiállított igazolása alapján.
- Másrészt az ügyfél nyilatkozik arról, hogy az átutalási megbízás alapján a fizetési számlájára érkező pénz a havi bére, nyugdíja, továbbá egyéb, a magyar vagy külföldi állam által folyósított rendszeres ellátás összege, amelyek után az előírt közterheket - az ügyfél tudomása szerint - levonták.
- Harmadrészt pedig ez lehet a bíróság döntése alapján a házastársi tartásdíj, valamint az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet végző szervezet által kiállított nyilatkozattal igazolt rendszeres járadék.
Az ügyfeleknek érdemes tudni, hogy az MNB egy nemrégiben publikált, jogértelmező állásfoglalása alapján ezek az igazolási formák vagylagosan értendők, vagyis azokat kell ezek közül beszerezni, amelyekkel a kérelmező jövedelmet kíván és tud igazolni. Önmagában az ügyfél nyilatkozata alapján jövedelem/jövedelemelem nem fogadható el, azt igazolásokkal alá kell támasztani. Ha az ügyfélnek van bankszámlája, és a jövedelmét az oda érkező átutalások révén kívánja igazolni, a bankszámlakivonatot be kell szerezni, és - az ügyfél nyilatkozata alapján - azonosítani az igazolt havi nettó jövedelemként elismerhető jóváírásokat. Amennyiben az ügyfélnek nincs bankszámlája, egyéb igazolásokkal van lehetősége a havi nettó jövedelmét igazolni.
A rendelet lehetőséget ad a hitelnyújtónak arra, hogy az ügyfél fennálló hiteltartozásairól, havi adósságszolgálatáról akár az ügyfél nyilatkozata, akár a központi hitelinformációs rendszer lekérdezése alapján győződjön meg. Amennyiben a hitelnyújtó mindkét lehetőséggel él és ellentmondást tapasztal a különböző forrásból származó információk tartalmában, az MNB szerint tegyen kísérletet az ellentmondás feloldására. Ha vélelmezhető, hogy a központi hitelinformációs rendszer alapján megállapíthatónál magasabb az ügyfél tartozása/adósságszolgálata, úgy ezt a magasabb összeget kell figyelembe venni a mutatók számításánál - szögezte le a jegybank.
| Megnevezés | Forint | Euró | Egyéb deviza |
| Jövedelemarányos-törlesztőrészlet mutató | |||
| - 400 ezer forint havi jövedelem alatt | 50% | 25% | 10% |
| - 400 ezer forint havi jövedelemtől | 60% | 30% | 15% |
| Hitelfedezeti arány* | |||
| Jelzáloghitelre | 80% | 50% | 35% |
| Gépjárműhitelre | 75% | 45% | 30% |
| *pénzügyi lízingnél 5 százalékponttal magasabb korlátok alkalmazandók | |||
| Forrás: MNB |
Hogy értelmezhető a kétszázezer forintos összeghatár?
A jogszabály alapján a szabályokat nem kell alkalmazni a kétszázezer forintot meg nem haladó összegű hitelre, amennyiben az ügyfélnek a hitelbírálatkor nincs hiteltartozása olyan, a 2015. január elsejét követően igényelt hitelből eredően, amelynek eredeti hitelösszege nem haladta meg a kétszázezer forintot.
Ezt az előírást is értelmezte az MNB. Eszerint a kétszázezer forintos összeghatárt nem kell alkalmazni, amennyiben az ezt az összeget meg nem haladó összegű hitelkérelmet benyújtott ügyfél a hitelkérelem elbírálásakor semmilyen hitellel nem rendelkezik, vagy van valamilyen összegű hitele, de azt korábban igényelte.
E szabályokat akkor sem kell alkalmazni a kétszázezer forint alatti hitelkérelemnél, ha az ügyfél kizárólag kétszázezer forintot meghaladó eredeti hitelösszegű hiteltartozással rendelkezik - akár a rendelet hatályba lépését megelőzően, akár azt követően igényelte - fogalmazta meg az MNB.
Amikor az ügyfél számára elérhető hitelkeret idén január 1-je után emelkedik, akkor az MNB értelmezése szerint a rendeletet alkalmazni kell, ha a megemelt hitelkeret meghaladja a 200 ezres összeghatárt.