A Baranya Megyei Kormányhivatal frissen kiadott végzése szerint a paksi atomerőmű melegebb vizet engedett vissza a Dunába, mint amire a hatályos engedélyei alapján lehetősége volt. A határértéket meghaladó hőmérsékletű "használt vizet" ráadásul az üzem vasárap, kora hajnalban eresztette a folyóba, ami még furcsábbbá teszi az esetet, mivel így az nem magyarázható úgy, hogy az a megnövekedett fogyasztói, illetve hálózati igény kielégítése érdekében vállalt megugró termelés következményeként.

A március 19-én, Pécsett kiadott dokumentumban olvasható adatok szerint a kormányhivatal csupán 3 nappal korábban indította el az eljárást, és kétséget kizárólag megállapította, hogy a paksi atomerőmű nem tartotta be a rá vonatkozó környezetvédelmi engedély egyik pontját. Mely szerint  "a Duna hőszennyezésének védelme érdekében a kibocsátásra kerülő és befogadó víz hőmérséklete közti különbség 11 Celsius-foknál, illetve +4 Celsius-fok alatti befogadó vízhőmérséklet esetén 14 Celsius-foknál nem lehet nagyobb". Csakhogy február 2-án hajnalban, az erőmű saját mérései alapján 3.48 óra és 4.05 óra között ez az érték 11,2 Celsius-fok volt.

Kapcsolódó

A felső értéktől való eltérés nem tűnik ugyan soknak, de a környezetvédelmi engedélyben rögzített határértékek éppen azt működési a keretet szabják meg az erőmű számára, melyek között a Duna élővilágára még elviselhetőnek tartott terhelést jelenthet a működése. A határérték túllépése ennél fogva nevezhető környezetkárosító hatásúnak is.

A Paksi Atomerőmű jogszabályszegése ügyében hozott végzés fejléce
Kép: Napi.hu

A Környezetvédelmi Hatóság - mely március 1-től vette át az ügyben is érintett hatásköröket a Pécsi Járási hivataltól - megállapította, hogy a hőterhelési korlát túllépésével az engedélytől eltérő tevékenység megvalósult. Az eset jogkövetezményeinek megállapítása érdekében így vizsgálatot indított.

Az e kérdéskörre érdemben vonatkoztatható jogszabály egy kormányrendelet - 314/2005 (XII.25.) Korm.rendelet -, mely alapján a vétkesre 200-500 ezer forint közötti bírságot szab ki a hatóság, és legfeljebb hat hónapos határidővel kötelezi a környezetvédelmi terve felülvizsgálatára, illetve az erről szóló intézkedési terv elkészítésére is kötelezi. A dokumentum - melyet a Paksi Atomerőmű Zrt. és az Országos Atomenergia Hivatal mellett az Energiaklub is megkapott - azzal zárul, hogy a végzés ellen nem lehet fellebbezni.

[Megjegyzés: a határérték túllépés okát a cikk eredeti megjelenéséig nem sikerült kideríteni, mert bár az ügyben megkerestük kérdéseinkkel a Paksi Atomerőmű Zrt-t, onnan válasz addig nem érkezett. A cikk publikálását követően érkezett rövid, lényegretörő válaszokat lásd az "Update"alatt, a cikk végén!]

A hálózati rendszerirányító (Mavir) hivatalos adatai alapján az biztosan megállapítható, hogy február 2-án, az adott időszakban semmilyen változás nem történt a termelésben: a paksi blokkok éjfél és 5 óra között folyamatosan tartották az 1400 MW körüli teljesítményszintet.

Hűtési mizériák

A paksi erőmű "hűtési anomáliáit" az Energiaklub évek óta nyomon követi. A Napi.hu megkeresésére Mátyás Eszter, a szervezet atomenergiaügyi vezetője azt mondta: "Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az atomerőmű működtetésénél az ilyen hibák sem megengedhetők, és a jogszabályi határértékek nem ajánlások". A projektvezetőt azonban az meglepte, hogy a hűtővíz hőmérsékletére vonatkozó előírások betartása februárban nem ment az atomerőműnek, mert mint mondta: eddig csak nyáron, kánikulában volt gond.

Sokasodó gondok

A paksi atomerőműben felmerülő váratlan problémákról a Napi.hu már többször beszámolt. Korábban írtunk arról, hogy a legkülönbözőbb hibajelenségek bukkantak fel; egy alkalommal például kiderült, hogy nem jól működik a rendszer gyorsleállító gombja. Máskor arról is, hogy a Paks-2 reaktorblokk hibajavítása olyannyira nem sikerült hosszú életűek, hogy az egy nap működés után ismét leállt. Ez az egység okozta a legutóbbi jelentős problémát is azzal, hogy az egyetlen napra tervezett javítása, ami miatt a blokk termelését a felére kellett visszavenni, majdnem két hétig tarott. A generátorhiba orvoslásának elhúzódása óránként akár 1 millió forintba is kerülhetett az erőműnek.

Az egyik kánikulai helyzetről szóló cikket tavaly nyáron a Napi.hu készítette. Akkor, amikor július végén és augusztus elején a Duna - a Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóságának hivatalos adatai szerint - rendszeresen meghaladta a 25 Celsius-fokot, jogszabályi előírás szerint automatikusan életbe kellett volna lépnie egy riasztásnak a paksi atomerőműre vonatkozóan, mely fokozott mérési tevékenységet ír elő, valamint azt, hogy ha a folyó vize a nukleáris reaktorokhoz már elhasznált hűtővízzel keverve elérné a 30 Celsius-fokot, akkor csökkentenie kell a termelését. Ebből a "vörös zónából" tavaly az erőmű egy gyors lehülésnek is köszönhetően került ki, de a helyzet is, annak a nyilvánsosság felé történt kezelése is sokban hasonlított arra, ami 2018 augusztusában állt elő.

Akkor az Átlátszón jelent meg egy részletes helyszíni riport arról, hogy a Paksi Riot csapata miután hiába kérte hivatalosan az erőműtől, hogy adja ki a szakembereik által - a hetek óta tartó kánikulban - mért vízhőmérsékleti adatokat, maguk mértek az adott területen. Ebből a méréssorozatból derült ki aztán, hogy az erőmű hűtővízcsatornájának közelében több ponton is 30 Celsius-fok feletti érték volt mérhető. Az erőmű azonban továbbra is teljes kapacitással termelt.

A nagy port kavart riport hatására végül az atomerőmű publikálta a kért adatokat. Az akkori ábra olyan információkat tartalmazott, amit érdemes most is elővenni:

Kép: Paksi Atomerőmű Zrt.

Azért, mert az atomerőmű által akkor közölt adatok ma is kérdéseket vetettek fel. Azt állítják, hogy miközben a megjelölt szelvényekben a folyóvíz hőmérséklete 2018 augusztusában 17 napon keresztül 29 Celsius-fok feletti értéket mutatott, egyszer sem lépte át a 30-as határt, pedig a Duna mindeközben mintegy egy fokos ingadozást "végzett".

Mátyás Eszter most úgy látja, hogy a Magyarországot is sújtó klímaválsággal, és azzal, hogy a kánikulás napok száma nálunk is nagy valószínűséggel még gyakoribbá válik majd, a nem megfelelő reakció egy atomerőműtől akár végzetes problémákat is előidézhet. "Az elmúlt években azt láttuk, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. nem tartja be a szabályokat, ha a Dunáról van szó. A saját határértékeiket nem veszik komolyan, a jogszabályokban előírt méréseket nem vagy nem elég alaposan végzik el, amiből az következik, hogy akár valódi kontroll nélkül is ereszthetik az erőmű vizét a Dunába" - magyarázta a projektvezető. Hozzátéve: lám, a friss határozat kimondja, hogy ismét hibáztak. Az új eset azt jelzi, hogy Paks esetében határozottabb hatósági kontrollra és nagyobb transzparenciára volna szükség.

- Update! - A Paksi Atomerőmű Zrt. válaszlevelet küldött a kérdéseinre. A vállalat kommunikációs vezetője, Kovács Antal ebben azt közölte, hogy a határérték túllépést "a kondenzátor hűtővízrendszeri beavatkozások okozták", az eseményt az atomerőmű még az előírt időkorláton belül bejelentette, és ilyen  problémával az elmúlt öt évben csupán kétszer szembesültek. Kovács azt írta: a szakembereik "minden esetben azonnal megtették a szükséges beavatkozásokat, így a korlátozás túllépésének a mértéke és időtartama minimális volt". Ezt az esetet is kivizsgálják, és a cég "javító intézkedéseket határoz el az ismétlődés elkerülésére, mely intézkedések hatékonyságát értékeli" - közölte a sajtókapcsolati szakember.