Mellélőtt a kormány - elbukhat az államosítási terv

Hibernált állapotból találhat magára a hazai pályázatmenedzsment szakma - a jövő év első harmadától kezdve futószalagon érkeznek majd a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklus pályázati kiírásai. Az előző ciklus derekán még 5-6 tezer tanácsadót foglalkoztató kör mostanra a felére olvadt, sok pályázatíró cég tönkrement vagy profilt váltott. A piacon javarészt azok a cégek maradtak talpon, amelyek projektmenedzsment feladatokat láttak el uniós támogatást nyert vállatoknál. Ám hamarosan érkezik az áradat és sokan visszatérhetnek. Az évtized végéig 12 ezer milliárd forintnyi lehívható forrás elérhető, az új kiírások pedig 4-5 évig igen sok munkát adnak majd a tanácsadóknak.

Állami személyzettel nem váltható ki?

Az új időszakban a kormány kizárta a privát tanácsadókat az állami és önkormányzati érdekeltségű társaságok uniós fejlesztéseinek pályázati és projektmenedzsment feladataiból. Megbízást akkor sem kaphatnak, amikor egy pályázati kiírás magáncégeknek szól ugyan, ám a projekt konzorciumában állami vállalatok is érdekeltek. Ezáltal a döntés - elvileg - a lehívható források mintegy felét érinti majd.

A tervek szerint a közszférában saját fejlesztési apparátusokat hoznak létre. A pályázati, projektmenedzsment feladatok ellátása, koordinálása érdekében megyei fejlesztési biztosokat neveztek ki, a további erőforrások biztosításának kialakítása folyamatban van - jelezte a Napi.hu-nak a Miniszterelnökség.

Az állami, helyhatósági szereplők visszajelzései alapján látható, hogy továbbra is szükségük lesz a külső szakértőkre, mérethatékonysági okokból egyszerűen nem lesz kifizetődő számukra az, hogy kizárólag maguk lássák el a közszféra pályázatmenedzsment teendőit - állapította meg lapunknak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. A közbeszerzési törvény aktuális változásai ráadásul éppen, hogy új tanácsadók bevonását kényszerítheti ki. Így november elsejétől az 50 százalék alatti támogatás intenzitással bíró vállalkozásokra is kiterjesztik a közbeszerzési kötelezettséget - ez adminisztrációs-, és költségszempontból is többletfeladatot róhat az intézményekre - tette hozzá.

A kkv-k belső információikat féltik

Essősy szerint az állam már letett arról, hogy a hivatalok kizárólag önmaguk menedzseljék a fejlesztéseket, hiszen becslése szerint ehhez országosan 3-5 ezer fős alkalmazotti apparátust kellene létrehozni. Ekkora bővítésre a helyhatóságoknak nincs forrásuk. A pályázatok elkészítése projekttől függően 50-60 munkanapot vehet igénybe, ilyen rövid időtartamú feladathoz pedig értelemszerűen nem éri meg egy főállású dolgozót alkalmazni - világított rá Maróczi Imre, a Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke. Várakozásai szerint az önkormányzatok projekttől függően számos esetben igényt tartanak majd a tanácsadók szolgálatára. Ez a trend később tovagyűrűzhet, sokan megijedhetnek ugyanis, hogy a források az időszűke miatt beragadnak.

Rutinszerű, adminisztrációs feladatokat a hivatalok ugyan el tudnak majd látni, ám a tengernyi munkát igénylő szakértői teendőket - például egy kórházberuházás megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését - a szakmára bízzák majd - véli Essősy.

A vállalkozók pedig jellemzően bizalmatlanok a központi tanácsadókkal szemben, így inkább magáncégeket szerződtetnek a projektfeladatokra. Márpedig az új ciklus fejlesztési forrásainak derékhadát - mintegy 8800 milliárd forintot - a kkv-k támogatására elkölthető Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) öleli fel.

A korrupció melegágya?

A Miniszterelnökség jelentősen le kívánja szorítani a pályázatoknál elszámolt járulékos költségeket. Lázár János miniszter szerint a közvetlen projekt-előkészítő költségek a korábbi ciklus 23-25 százalékos arányáról az új etapban 7 százalékra olvadnak majd. Az új szabályok szerint a közvetett költségeknek a projekt összes elszámolható költségére vetített aránya - a korábbi akár 40 százalékkal szemben - már csak 12,5 százalék lehet, ebből a projektmenedzsment költségek aránya legfeljebb 2,5 százalékot tehet ki - hívta fel lapunk figyelmét a hivatal.

A tárcánál korábban többször is élesen bírálták a pályázatíró szakmát, amelyek szerintük úgy kaptak jutalékot, hogy arra sem a kormány, sem az unió nem biztosított forrásokat. Szerintük a cégek úgy szerezték meg a jussukat, hogy túlárazták a pályázat költségvetését, vagy elbújtatták a projektmenedzsmentbe sikerdíjukat.

Esőssy Zsombor szerint a szakma értetlenül áll a minisztérium kommunikációja előtt, ugyanakkor immúnissá váltak e megjegyzésekre. Úgy látja, a minisztérium adatai légből kapottak, a piaci szereplők a teljes költség arányában mindössze 1-5 százaléknyi pályázati sikerdíjakkal, illetve 3-7 százalékos projektmenedzsment díjakkal dolgoztak eddig.

Ha valóban korrupció van, akkor a gyanús eseteket jogi útra kellene terelni és büntetőeljárásokat kezdeményezni, ez kifejezetten jót tenne a szakmának is - kommentált. Tapasztalata szerint léteznek megyei szinten aktív "kijáróemberek", akik hamis névvel és elérhetőséggel, magas szintű politikai kapcsolataikra hivatkozva kínálnak pályázatmenedzsment szolgáltatást. A juttatást persze előre kérik. Ezek a szakmán kívüli szereplők 10-20 százalékos sikerdíjakkal dolgoznak, ugyanakkor nem hallunk arról, hogy a hasonló eseteket bírósági útra terelték volna - fűzte hozzá. Effajta büntetőjogi esetekről egyébként a minisztérium sem adott hírt lapunknak.