Több oka is van annak, hogy az állam néhány egyszerűbb tender során maga írná a pályázatokat - mondta a Napi Gazdaságnak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Egyrészről a mostani költségvetési periódusban a pályázókra kirótt bürokratikus teher nagyban nehezítette a támogatásokhoz való hozzájutást, másrészről pedig többször szembesült azzal a hatóság, hogy egyes komolytalan pályázatíró cégek az ingyenesség látszatát keltve írtak pályázatokat cégeknek, önkormányzatoknak, költségvetési szerveknek, majd amikor uniós támogatást nyert a pályázó, a projektmenedzseri célokra szánt összeget elvitte fizetségként a pályázatíró cég - fogalmazott Csepreghy. Véleménye szerint ez a szisztéma komoly problémákat okozott, mivel amellett, hogy anyagi kára keletkezett a tenderezőnek, az országnak is hátránya származott ebből, hiszen megfelelő projektmenedzsment híján sok beruházás stagnált, vagy el sem indult.

A helyettes államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy minden pályázatíró csalna, mondván "vannak a szektorban komoly cégek", akik nemcsak színvonalas pályázatokat írnak a megrendelőiknek, de amennyiben igénylik, a projektmenedzseri feladatokat is ellátják. Velük egyébként később is számol a kormányzat, hiszen mindig lesznek olyan nagy volumenű, komoly szakmai tudást igénylő pályázatok, ahol továbbra is a piacon lévő pályázatíró cégek írnák a tendereket.

A bevezetendő rendszerről egyelőre nincs végleges döntés, még vizsgálják a lehetőségeket, ugyanakkor Csepreghy annyit elárult, hogy hasonló szisztémát szeretnének bevezetni, mint a NAV-nál a személyi jövedelemadó bevallás választható lehetősége. Eszerint az egyszerűbb pályázatoknál elég lenne, ha a pályázó elektronikusan beküldené az adatait, szakmai koncepcióját és terveit, majd egy központi szerv segítené a pályázót, mindenféle plusz költség nélkül. Csepreghy szerint ez nem okoz majd kapacitásproblémákat, hiszen a 2007-2013-as költségvetési periódus végével felszabadulhat egy olyan szaktudás, amelyre támaszkodva ki lehet építeni egy központi, a pályázókat több területen is segítő rendszert. A rendszer nem lenne kötelező, így, aki szeretné, megmaradhat a piaci szereplőknél, ám az már biztos, hogy a következő, 2014-2020-as uniós költségvetési periódusban már ezt a rendszert használná az állam.

A rendszer transzparensé tételére szükség van - értettek egyet a Napi Gazdaság által megszólított pályázatíró cégek. Boros Áron, az OTP Hungaro-Projekt ügyvezetője például azt emelte ki, hogy az állam szerepe a pályázatok kapcsán arra kell, hogy kiterjedjen, hogy az érintettek számára a lehetőségekhez képest minél egyszerűbb, érthetőbb és a legkevesebb adminisztrációval járó pályázati kiírásokon keresztül valódi ügyfélszolgáltatást nyújtva, átlátható rendszerben juttassa el a támogatásokat a vállalkozásokhoz.

Óvakodj a csalóktól!

A korrupció mértékével kapcsolatban eltérőek voltak a megkérdezettek véleménye: Ferenczy Károly, a Brüsszel Center - Magyar Pályázati Tanácsadó Központ értékesítési igazgatója szerint természetesen előfordulhatnak nyerészkedő pályázatírók, ám ebből nem szabad általános következtetéseket levonni. Vannak olyan esetek, amiből a vállalkozók szerencsétlenül jöttek ki, ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy ezeknek az ügyeknek sokkal nagyobb a visszhangja, mint azoknak az együttműködéseknek, amelyek jól végződtek. Éppen ezért a szakember nem hiszi, hogy nagyobb lenne a nyerészkedés a pályázatíró szektorban, mint más területeken.

Pesszimistábban fogalmazott viszont Korn Beatrix, a Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint "táskás emberekre" hivatkozó, szélhámos pályázatírók mindig is lesznek, őket sosem lehet majd teljesen kiszűrni. Sok az olyan csaló a piacon, akinek se szaktudása, se referenciája nincs, ők azok, akik úgy próbálnak meg ügyfeleket szerezni, hogy a pályázat során felajánlják - általában nem létező - kapcsolataik segítségét - fogalmazott az ügyvezető, aki szerint valóban meglepően magas a kontárok aránya, ez akár a 75-80 százalékot is elérheti. Ugyanakkor őket könnyen ki lehetne szűrni, hiszen ha azt halljuk, hogy az ügyet "el lehet intézni" akkor az már gyanús. Ahogy az is, ha valaki előre kér pénzt - tette hozzá Korn és egyetértett vele Ferenczy is, aki egyben annak a reményének hangot adott, miszerint ma már túl vagyunk azon a helyzeten, amikor bárki hajlandó több százezres fix díjakat előre kifizetni. (Ferenczy egyben örömének adott hangot, hogy az állami pályázatírás nem lesz kötelező, mondván, a projektek gyakran egymásra épülnek, így előfordul, hogy egy eszközbeszerzéssel "csak" egy komolyabb projekt alapját teremtjük meg. Ilyenkor fontos a folytonosság, nem lenne szerencsés, menet közben tanácsadót váltani - fogalmazott a szakember.)

Szubjektív elemek

Korn ugyanakkor azt emelte ki, hogy egy pályázati rendszer lehet korrupt, vagy lehet transzparens és objektív is, ám erre a pályázatíróknak nincs ráhatása, a kormányzatnak viszont annál nagyobb, hiszen ők működtetik a rendszert. A pályázatíróknak a korrupt rendszer büntetés, hiszen ezáltal a kiszámíthatatlansággal is meg kell küzdeni, így a szakember elsősorban a pályázati kiírásokon változtatna, hiszen az ideális állapot az lenne, ha az értékelési szempontok 100 százaléka objektív lenne. Ma ez nem mindig van így és az már eleve korrupcióra való felhívás, ha az értékelési szempontrendszer 30 százaléknál nagyobb arányban tartalmaz szubjektív elemeket. Tipikusan ilyen pályázatok egyébként a szálláshelyfejlesztéssel, idegenforgalommal foglalkozók - mondta Korn.

Korrupció csak akkor van bármilyen rendszerben, ha a megfelelő döntési helyzetben lévő, állami szervezetnél dolgozók abban részt vesznek - értett egyet Boros, aki hozzátette: amennyiben jelenleg van ilyen, azt ezen munkatársak rendszerből történő kiiktatásával és az ilyen jellegű tevékenységek felderítésével kell az államnak kezelnie és nem azzal, hogy minél jobban bővíti a monopolizált helyzetben lévő állami szereplők körét. Ennek megfelelően az OTP Hungaro-Projekt ügyvezetője úgy véli, hogy az állam a pályázati keretrendszer egyszerűsítésével és megfelelő pályázatkezelő szervezet kiépítésével segítheti leghatékonyabban a támogatások felhasználását, kiemelve ugyanakkor, hogy még itt is vannak olyan feladatok, amit a piaci szereplők olcsóbban és jobb minőségben tudnának meglévő kapacitásaikkal ellátni.