A díjterhelési mutató a tagi vagyonhoz viszonyítva mutatja a tagoktól levont működési és likviditási célú, valamint a vagyon- és letétkezelési költségeket.

A szektor egészére az átlagos díjterhelés mértéke a tagi vagyon növekedésének és a vagyonkezelésre levonható költségekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések bevezetésének köszönhetően a 2000. évi 1,97 százalékról 2015-re 0,84 százalékra mérséklődött - ismerteti honlapján az MNB.

A működési díjterhelés 1,21 százalékról 0,31 százalékra, a befektetési díjterhelés pedig 0,77 százalékról 0,53 százalékra csökkent 15 év alatt.

Az egyes pénztárak díjterhelési mutatójának értékei 2015-ben 0,14 százalék (Lilly Nyugdíjpénztár) és 1,19 százalék (Rába Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár) között szóródtak.

Mekkora volt a változás?

Az MNB szerint a díjterhelés megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a mutató a befektetésekhez kapcsolódó díjak tekintetében csak a pénztárnál közvetlenül megjelenő költségeket veszi figyelembe. A befektetési portfólió hozamát csökkenthetik a közvetett befektetési költségek (például a pénztári portfólióban lévő befektetési alapok alapkezelési díja), amelyek nem jelennek meg a díjterhelési mutatóban. A pénztárak az alacsony hozamkörnyezet ellenére jól teljesítettek, 2015-ben szektorszinten a pénztárak fedezeti tartaléka átlagosan 4,4 százalékos hozamot ért el.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatója az előző évi 0,78 százalékhoz képest emelkedett, 0,84 százalék volt 2015-ben. A működési díjterhelés része nem változott, a befektetési 0,47-ről 0,53 százalékra emelkedett. Az MNB szerint az emelkedés oka elsősorban az, hogy 2015-ben a vagyonkezelői díjazásnál több pénztár sikerdíjas konstrukciókat alkalmazott. A pénztárak az alacsony hozamkörnyezet ellenére többnyire a referencia indexet meghaladó hozamokat értek el, a sikerdíjas konstrukció alkalmazása így magával vonta a vagyonkezelési díj és a befektetési díjterhelés arányának növekedését.

Az előző évi adatokhoz képest 13 önkéntes nyugdíjpénztár díjterhelési mutatója nőtt, ugyanakkor a működési díjterhelés a legtöbb pénztárnál, ha csak kis mértékben is, csökkent. A vagyonnal súlyozott átlagos díjterhelési mutató értékét 2015-ben növelte, hogy a néhány nagyobb pénztárnál, ahol 2014-ben a vagyonarányos díjterhelés alacsonyabb volt, a sikerdíjak miatt kifizetett vagyonkezelési díj jelentősen növekedett az előző évhez képest. A 100 milliárd forintnál kisebb vagyonú pénztárakat tekintve - azaz a legnagyobb hat pénztárat kivéve a számításból - az átlagos díjterhelési mutató a 2014. évi 0,75 százalékról 0,72 százalékra csökkent 2015-ben.

Ezt is érdemes észben tartani!

Az MNB felhívja a figyelmet arra is, hogy a letétkezelői díjak a kisebb vagyonnal rendelkező pénztárak díjterhelési mutatójában általában nagyobb súllyal szerepelnek.

A pénztárak költséghatékony működése a pénztártagok érdeke, alapvetően azonban a befektetési teljesítmény (hozam) határozza meg a tagi megtakarítások gyarapodását, ezért a pénztárválasztás során a két szempontot együttesen célszerű figyelembe venni - figyelmeztet a jegybank.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak a működési költségeket a pénztártagok, illetve a munkáltatói tagok befizetéseiből működésre levont díjból, a vagyonkezeléshez kapcsolódó tevékenységek ráfordításait a pénztártagok megtakarításait terhelő díjból fedezik. A díjterhelési mutató e két célra levont összeg vagyonra számított átlagos éves értéke.

A befizetések évi 10 000 forintig terjedő részéből legfeljebb 10 százalékot, az évi 10 000 forintot meghaladó részből legfeljebb 6 százalékot lehet levonni a pénztár működésére a jogszabályok szerint.

A befektetési tevékenység költségein belül a vagyonkezelésre levont költségek nem haladhatják meg az éves átlagos befektetett vagyon 0,8 százalékát. A befektetési tevékenység költségeivel kapcsolatos díjak a tagok megtakarításának hozamát csökkentik.