Meglehetősen szűkszavúnak bizonyultak a Magyarországon dolgozó multinacionális vállalatok, amikor arról kérdeztük őket, hogy hazánknak milyen a korrupciós besorolása, milyen tipikus visszaélésekkel találkoztak, illetve mit tekintenek a fő korrupciós kockázatoknak.
A cégeket annak kapcsán kerestük meg, hogy az Európai Bizottság nemrég mutatta be első alkalommal az antikorrupciós jelentését, melyben megdöbbentő számokkal találkozhattunk. A magyarok 89 százaléka tarja kiterjedtnek országában a korrupciót, 26 százalék szerint ez a mindennapi életben is jelen van. Az üzleti élet fertőzöttségét pedig jól mutatja, hogy a magyar cégek 81 százaléka állítja, hogy a kivételezés és a korrupció gátolja a piaci versenyt.
Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy nemcsak itthon, de a világban bárhol elérhetetlen a nulla százalékos korrupció, az egyetlen amit tenni lehet, hogy egy elviselhető szintre szorítanánk a visszaélések. Ennek meghatározásában, akkor Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes-államtitkára volt a segítségünkre, aki szerint mindig az a kérdés, hogy sikerült-e már a korrupció által okozott kárt olyan szintre leszorítani, ahol a visszaélések megelőzésére fordított forrás több, mint amennyit meg akarnánk óvni.
A régióval egy szinten
A cikk megírásához közel 20 multinacionális vállalatot kerestünk meg. Volt, ami nem is reagált, míg volt, ami különböző okokkal hárította el a megkeresést. Az IKEA Magyarország például azt válaszolta, hogy ezúttal nem tud választ adni a kérdéseinkre, míg a Samsung a belső compliance szabályaira hivatkozott.
Természetesen voltak, akik érdemben reagáltak, így kiderült, hogy nem mindegyik hazánkban dolgozó multi sorolja be az országokat saját korrupciós szempontból. Sokan a Transparency International korrupciós listáját tekintik mérvadónak, mely szerint Magyarország 2013-ban 54 pontot ért el a CPI (Korrupció Érzékelési Index - CPI) felmérésen, ezzel a vizsgált 177 ország közül a 47. helyet szerezte meg. Ezt használja a magyar Mercedes és a Tesco is, ahogy a Shellnél is figyelembe veszik a felmérést.
Azzal nagyjából egyetértettek a válaszadóink, hogy hazánkban a régió többi országához hasonló problémákkal és kihívásokkal szembesülnek a vállalatok.
Ezek a fő kockázatok
A Shell annyit emelt ki, hogy piacértékelésükben Magyarország a kiszámítható jogi szabályozási és adózási környezet, illetve a piaci verseny színvonala terén alacsony értékeket mutat a többi európai országhoz képest.
A Tesco szerint a fő kockázati terület, amikor valamilyen engedélyért kell folyamodniuk, de mint írták, elsősorban arra kell figyelniük, hogy etikusan kereskedjenek, "s a lehető legnagyobb szigorral lépjünk fel mindenféle korrupcióval, vagy annak kísérletével szemben mind a munkavállalói, mind a beszállítói és szolgáltatási területen (szállítóinkkal kapcsolatosan)".
A Magyar Suzuki Zrt. bár a visszaélések mértékét nem említette, de - mint válaszukban írták - folyamatosan figyelemmel kísérik azokat az eseteket és helyzeteket, amelyekben felmerül az eljárások, illetve kapcsolatok jogszerűsége és tisztessége egyfelől a cég, másfelől a beszállítók, állami szervek és egyéb hatóságok, illetve nonprofit szervezetek között. "Ennek érdekében szigorú utasításaink és normáink vannak, amelyek meghatározzák a vállalat és az alkalmazottak számára a követendő magatartást a különféle összeférhetetlenségi helyzetekben." - közölte a cég.
Nem találkozott a "mindent behálózó" korrupcióval Ablonczy Balázs, az SAP Hungary első embere, pedig már közel 20 éve dolgozik üzleti környezetben, ebből több mint 10 évet felsővezetőként. "Ez idő alatt nem tapasztaltam gyökeres változást az informatikai szektorban, nem találkoztam az ún. intézményesített korrupcióval, amiről sokan beszélnek" - közölte Ablonczy.
Szerinte egyébként a korrupciós híresztelések mögött sokszor inkább a vesztes versenytárs ténykedése áll, nem a valóság. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy a sokkal nagyobb problémának érzi a korrupcióval rokonértelmű csalás, adócsalás kérdését, ez ellen kellene hatékonyabb eszközökkel felvenni a harcot. Mint mondta, éppen ezért pozitív változásnak tekinti, hogy január elsejétől a NAV beletekinthet a vállalatok informatikai rendszerébe, így pedig lehetővé válik egy hazai csaláselleni IT-s tudásközpont felépítése.
Képzés és etikai kódex
Amikor arról kérdeztük a multinacionális vállalatokat, hogy mivel próbálják meg elejét venni a visszaéléseknek, nagyjából azonos választ kaptunk: képzésekkel, illetve az anyavállalat által használt etikai kódexekkel.
A Mercedes-Benz Hungária Kft. többek között az értékesítő részleg és a menedzsment részére tart tematizált és általános compliance tréningeket, melyek során az anti-bribery és az anti-korrupció témaköröket járják körbe.
A Hankook Tire Magyarország válasza szerint a felelős üzleti etika belső oktatási programuk szerves részét képezi, melyről kiadvány is készült a dolgozók használatára.
A Tescónál rendszeresen tartanak hagyományos tréningeket, e-learninget, továbbá rendszeres és randomszerű vizsgálatokat. Az üzletláncnál Vesztegetés és korrupció szabályzat, valamint Ajándékozásra és meghívásra vonatkozó szabályzat is létezik, ahogy üzleti etikai kódex is van. Mint írták a megfelelőségi vezető külön funkcióként csak ezekkel a kérdésekkel foglalkozik amellett, hogy figyeli, hogy a Tesco valamennyi jogszabályi követelménynek megfelelően működjön. Az etikai kódexében bízik a Nokia is, amit finn cégóriás magyar leányvállalata szerint minden dolgozónak kötelező megtanulnia, ha pedig bárki ennek megsértését tapasztalja, akkor azt kötelező jelentenie is.
Az Audi Hungaria működésére konszernszintű etikai előírások vonatkoznak, melyekkel kapcsolatban rendszeres tájékoztatás, illetve képzést kap a vállalat vezetősége és munkatársai is - közölte lapunkkal a cég, majd hozzátette, hogy ezek során a konszernszintű compliance irányelvek megismertetése, illetve a megelőzés kapja fő hangsúlyt. A Magyar Suzuki Zrt. egy magatartási kódexben, illetve az ún. beszerzési eljárásokban fektette le az alkalmazandó szabályokat, melyekről rendszeresen oktatják a dolgozóikat is.
Oktatják, aki veszélyben lehet
A Shell felső vezetése minden országban kijelöli azokat az alkalmazottakat, akiket veszély fenyeget és korrupcióval, illetve vesztegetéssel szembesülhetnek külsős személyek folytatott munkájuk során. Ezeknek a munkavállalóknak virtuális online vesztegetés- és korrupcióellenes tréningen kell részt venniük, amit egy erre szakosodott felügyelő (úgynevezett Compliance Officer) által vezetett személyes megbeszélés követ. Mind a két képzés megmutatja és példákkal szemlélteti a dolgozók számára, hogy hogyan viselkedjenek, amikor korrupcióval vagy vesztegetéssel kapcsolatos olyan esetekkel találkoznak, amelyek sérthetik az üzleti feddhetetlenséget - olvasható a szervezet válaszában, mely szerint bárki bármikor kapcsolatba léphet a felügyelő munkatársakkal, amennyiben nincs tisztában a potenciális konfliktusokkal vagy érdekekkel.
Ezen kívül egy nemzetközi információs vonal is rendelkezésre áll a Shell vásárlói, beszállítói, partnerei, tanácsadói és munkavállalói számára, amennyiben bármilyen kérdésük merülne fel cég a működésével vagy a Shell munkavállalóinak magatartásával kapcsolatban.