A tömeges méhpusztulás ügyében nyújtott be írásbeli kérdést Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője Nagy István Agrárminisztériumot vezető miniszterhez.

"Méhészek az ország több pontjáról is tömeges méhpusztulásról számoltak be az utóbbi hónapokban, amelynek valószínűsíthetően egy neonikotinoid tartalmú növényvédőszer, illetve idegméreg az oka, erre az Európai Unió idén áprilisban teljeskörű tiltást rendelt el, ám Magyarország a tilalom ellen szavazott. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület már jelezte a problémát miniszter úrnál, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is; várják a hatékony fellépést. A tömeges pusztulás több szempontból is rendkívül aggasztó: egyrészt a szer a méhek több generációjára is veszélyt jelent, másrészt, amennyiben a tömeges pusztulást nem sikerül megakadályozni, az hosszútávon az élelmiszertermelés folyamatára is negatív hatással lesz" - írta Tordai Bence, aki ezzel kapcsolatban megkérdezte az agrárminisztert, hogy

Kapcsolódó

  • az ügyben tett-e már lépéseket a Nébih?
  • Milyen további lépéseket terveznek a tömeges méhpusztulás megakadályozása érdekében?
  • A tömeges méhpusztulás hatására kész-e elismerni az Agrárminisztérium, illetve a Nébih, hogy indokolt az EU neonikotinoid tartalmú növényvédőszerekre vonatkozó tiltása?

Növényvédőszerek okozhatják

Az agrárminiszter válaszában az Országos Magyar Méhészeti Egyesületre (OMME) hivatkozva azt írta, hogy vélhetően növényvédelmi tevékenység következményeként történtek a méhmérgezések, az OMME kérte az érintett megyékben a kiemelt technológiai ellenőrzések lefolytatását. "Véleményünk szerint a probléma összetettebb lehet, emiatt komplex megoldások kellenek" - írta Nagy István.

Az agrárminiszter a neonikotinoid tartalmú növényvédőszerek tiltására vonatkozó kérdésre nem adott konkrét választ, és más rovarölő szerek ökológiai kockázatát emelte ki.

Az Agrárminisztérium álláspontja eddig is és ezután is a tudományosan igazolt tényeken és kockázatbecslésen alapul. Rá kívánok mutatni, hogy az EU-s tiltás hatására neonikotinoid típusú csávázó anyag helyett többszörös mennyiségű foszforsavésztert vagy piretroidot fognak a gazdák kipermetezni állománykezelések formájában védekezésre. Ez pedig az egyéb rovarölő szerek mennyiségének drasztikus emelkedésével jelent agroökológiai kockázatot, továbbá az érintett növénykultúrák termesztésének gazdaságosságára is hatással van.

Ezért üdvözöljük, hogy hazánkban is forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt kapott a Lumiposa nevű, ciantraniliprol hatóanyagú rovarölő csávázószer, amely hatásában hasonló - de nem teljesen azonos - a neonikotinoidok hatásspektrumával. A Lumiposa és egyéb hasonló innovatív rovarölő szerek hazai engedélyezése és elterjedése válthatja ki a neonikotinoid hatóanyagú csávázószereket.

A tömeges méhpusztulás és a neonikotinoid csávázószerek közötti esetleges összefüggést az OMME-vel indított kiterjedt vizsgálat hivatott tisztázni. Annak lezárultáig nem áll módomban megalapozott véleményt nyilvánítani e kérdésben - írta Nagy István.

Egyre több a mérgezéses eset

A Magyar Mezőgazdaság kedden arról írt, hogy folytatódik a hazai méhek tömeges pusztulása. Eddig több mint 400 esetről számoltak be a méhészek az OMME-nek. Egyelőre nem ismerjük a mérgezés hátterét, de a pénteki találkozón, a Nébih két érintett igazgatóságával - a növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatóság és az állat-egészségügyi diagnosztikai igazgatóság - és az agrártárca képviselőivel arra jutottunk, hogy a méhész egyesületnél bejelentett eseteket kivizsgálják - nyilatkozta a lapnak Bross Péter, az OMME elnöke.

Nagy István agrárminiszter - aki maga is méhész - teljes körű támogatásáról és átfogó együttműködésről biztosította a szakmát. Egyetértett abban is, hogy tarthatatlan a jelenlegi állapot, miszerint kinyílik egy szántóföldi, méhvonzó kultúra és szinte már másnap eltűnnek a méhek a kaptárakból - mondta Bross Péter az agrártárca, a Nébih és a méhészek múlt heti egyeztetéséről.

A kép forrása: Pixabay.