Nem okozott meglepetést az állami tulajdonú BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. legalább hatezer fő befogadására alkalmas tatabányai sportcsarnok tervezésére és építésére lebonyolított közbeszerzési eljárása, azon ugyanis a három ajánlattételre felkért cég közül a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc és három gyerekének tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt.-t választották ki nyertesnek - derül ki az ajánlatok elbírásáról készült összegzésből, ami az EKR portálon jelent meg.

A 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű kézilabda Európa-bajnokság tartalék helyszíne lehet az új tatabányai csarnok, amelynek kivitelezésére Mészárosék nyújtották be a legkedvezőbb árajánlatot, nettó 18 milliárd 557 millió forintért (ez a tartalékkeret nélkül ár). Az összeg megegyezik a szerződés előzetesen becsült értékével, ami 18,6 milliárd forint plusz 3 százalékos tartalékkeret, azaz összesen 19,2 milliárd forint volt.

A BMSK nyilvános hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást bonyolított le a kivitelező kiválasztására, csak három cégtől kért ajánlatot, a felcsúti Fejér-B.Á.L.-on kívül a soproni székhelyű Fertődi Építő Zrt.-től, amely 20,6 milliárdos, és a kecskeméti Horváth Építőmester Zrt.-től, amely 19,3 milliárdos ajánlatot tett az utolsó ajánlattételi körben. (A márciusban elfogadott magyarországi nemzetközi nagyeseményekről szóló törvény szerint a kézilabda Eb-hez kapcsolódó beruházások és rendezvények lebonyolítása kiemelkedően fontos közérdek, ezek megvalósítására az ajánlatkérő minden esetben jogosult a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást alkalmazni.)

Jóval száz milliárd forintot meghaladó összegbe kerülhet Magyarországnak a kézilabda Eb magyarországi sportlétesítményeinek megépítése. A kormány korábban döntött arról, hogy Budapest IX. kerületben egy 20 022 fős arénát építenek (az ennek is helyet adó telket 13,6 milliárd forintért vette meg az állam), továbbá Szegeden nyolcezer, Tatabányán hatezer férőhelyes új sportcsarnokot építenek, a Veszprém Arénát pedig nyolcezer fősre bővítik. (A szegedi beruházás tervezésére és előkészítése a kormány korábban 5 milliárd, az építésére tavaly júliusban 16,2 milliárd forintot hagyott jóvá.)

Plusz 8 milliárd a Puskás környezetének fejlesztésére

A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság budapesti mérkőzéseinek megrendezéséhez szükséges egyes kiegészítő építési, szerelési és létesítési munkákat nettó 8 milliárd 48 millió forintért végezheti el a Puskás Ferenc stadiont is építő (nettó 142,9 milliárd forintért) fővállalkozó párosa, a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt. - derül ki a Nemzeti Sportközpontok (NSK) ajánlati összegzéséből. A cégek feladata lesz az új aréna környezetének rendezése és fejlesztése, így egyebek mellett út, járda, parkoló, kerítés és gyalogosátkelő építése, illetve felfestése, a stadion szoborparkjának felújítása, csatornázás és vízvezeték építése, tájépítészet (térkövezés, füvesítés, növénytelepítés, fák kivágása és újak telepítése) sportpályák (például kézilabda- és görhoki pálya), futókörök, játszótér építése, továbbá "igényes kivitelű állandó konténer" épületek: mobil jegypénztárak, vendéglátóhelyek, kereskedelmi egységek, illemhelyek és szociális blokkok kialakítása. (A ZÁÉV jelenleg Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, a Magyar Építő pedig a Paár Attilához köthető WHB Befektetési Kft.-hez és az Épkar Zrt.-hez, amelynek tulajdonosa a Szeivolt Holding Kft.)

Az NSK a kiegészítő munkákra csak a Puskás stadion fővállalkozóitól kért ajánlatot arra hivatkozva, hogy az új építési beruházás összhangban van az alapprojekttel (a stadion építésével) és az első szerződés aláírása óta nem telt el három év (ami szintén feltétele a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás lebonyolításának).

Az új stadiont avató Magyarország-Uruguay férfi válogatott focimérkőzést 2019. november 15-re tervezik.