A Tiszta Levegő Munkacsoport (Clean Air Task Force (CATF) ) eddig nem ismert metánszivárgást filmezett le több magyarországi kőolaj- és földgáztelepen. A nemzetközi éghajlatvédelmi civil szervezet munkatársa - aki Európa-szerte dokumentálja a metánkibocsátásokat - tíz helyszínen mért, és ennek eredményeit és az ebből levont következtetéseit most hozták nyilvánosságra.

A hazai vizsgálati helyszínek kiválasztásában szervezetet a Greenpeace Magyarország segítette, aki a lehetséges mérési helyszínek közül tízet találomra kiválasztva utazott el a helyszínekre, és készített felvételeket. James Turitto a tíz vizsgált helyszínből nyolc esetében mutatta ki a jelentős mértékű metánszivárgást.

Kapcsolódó

Minden helyszínen - a Mol, az Fgsz Földgázszállító Zrt., a Hexum Földgáz és a Magyar Földgáztároló (Mfgt) telephelyein - a földgáz-, illetve kőolajipari infrastruktúra egyes eszközeiből származott a metánkibocsátás. Köztük van az Fgsz vecsési területi központja, a Mol szegedi gyűjtőállomása és az Mfgt Zsanai Gáztározója is.

A felvételeket rögzítő James Turitto a metánkibocsátást dokumentálja a CATF számára Európában, munkájához speciális kamerát használ. A FLIR GF320 egy olyan infravörös színtartomány megjelenítésére és rögzítésére képes készülék, amelyet eredetileg az iparági szabványok és standardok alapján hibás, szivárgó, nem jól tömítő olaj- és gázipari rendszerelemek kiszűrésére használnak a szektorban. Vagyis arra, hogy a hibás berendezéseket, a szivárgások miatt balesetveszélyes helyzeteket és helyeket beazonosítsák és az ilyen helyzeteket elháríthassák.

A GF320 speciálisan kalibrált kamera, ami arra is képes, hogy a levegőben lévő több mint 20 féle gáz jelenlétét kimutassa és a képernyőjén megjelenítse. Így működik:

 

Mol, Fgsz, Vecsés és Zsana

James Turitto nem véletlenül foglalkozik a metánnal - a CATF szakembere a szuper szennyező anyagok specialistája, okleveles optikai gázképalkotó termográfus, aki a civil szervezethez csatlakozása előtt az MIT egyik cambridge-i laborjának kutatásvezetője volt 2013-2020 között. Magyarországon kívül Németországban és Olaszországban is vizsgált már metánszivárgást különböző földgáz- és kőolaj telepeken, de 2021-ben a szervezet a két említett országon kívül Romániára, Hollandiára és Ausztriára fókuszál. (Magyarország ezek szerint csak éppen “útba eshetett” neki Ausztria és Románia között.)

A nyolc helyszín, ahol metánszivárgást rögzítettek a kamerák, többségében Mol infrastruktúrákon találhatók, ami az olaj és gázipari cég méretét és magyarországi-iparági nagyságát tekintve nem is meglepő. De Turitto máshol is talált hasonló eseteket.

A feltárt metánszennyezések Magyarországon (forrás: CATF)

A feltárt metánszennyezések Magyarországon (forrás: CATF)

A Vecsési Területi Központ (Fgsz) monitorozása során a kamera apró szivárgást észlelt szelepeknél, a Mosonmagyaróvár Kompresszorállomáson (Fgsz) három kibocsátási forrást is megfigyelt - ezek közül két szellőzőcső folyamatosan metánt bocsátott ki. Ugyanúgy, ahogyan a Hexum Földgáz Zrt. területén, ahol a központi szellőzőn át történt mindez, és ugyan ezt találta a zsanai gáztározó (Mfgt) esetében is.

A Mol szegedi gyűjtőállomás (Szg-3) szivárgó szelepeket filmezett le, illetve: két szivárgást észlelt, amiről azt jegyezte fel, hogy az egyik egy szelep volt, a másik viszont egy rozsdás lyuk. Ugyanitt, de az Szg-2 gyűjtőállomásánál szintén két kibocsátási forrást filmezett le - az egyik egy laza szelep, a másik pedig a központi mentesítő szellőző - írta a jelentésébe. A Mol algyői olaj- és gázfeldolgozó telepén “számos nagy tartályból” szivárgó metánt talált a kamera, a MOL Szank 4. sz. gyűjtőállomásánál pedig ezt:

Turitto a mérésekről készült jelentése kapcsán megjegyezte: Meglepődtem, hogy szinte minden meglátogatott helyszínen tapasztaltam metánkibocsátást és szivárgást. Ez neki azt jelenti, hogy valójában azt sem tudjuk, hogy a hivatalosan bevallottnál mennyivel több metánt bocsát ki Magyarország. - Pontosan ezért döntöttünk úgy, hogy bejárjuk Európát, hogy dokumentáljuk a metánkibocsátást - magyarázta a kutató.

Válaszolt a Mol

A szivárgásokkal, illetve a jelentéssel kapcsolatban megkérdeztük a Molt, hogy mi a szivárgásoknak az oka; hogyan, milyen időközönként ellenőrzik a felvételeken látható berendezéseket; mennyi a Mol éves metánkibocsátása és hogy ezt hogyan tervezi a cég csökkenteni, ha érvénybe lép majd az EU metánmentesítési csomagja. A következő válaszokat kaptuk:
  • A látott szivárgások a normál működés részei. Az atmoszférikus tároló tartályok légző rendszerénél történtek a FLIR infravörös kamerával rögzített kiáramlások, azonban ezek kötelező és jogszabályilag előírt részei a technológiának Algyő és Szank esetében is, hogy a tartályokban található túlnyomás elkerülhető legyen. Ez általános előírás ilyen technológia üzemelése esetén mindenhol, nem csak Magyarországon. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem szivárgás, hanem a MOL által ismert és nyomon követett kibocsátás, melynek minimalizálására a vállalt folyamatosan törekszik.
  • Ezeket a berendezéseket a jogszabályokban előírt rendszerességgel folyamatos ellenőrizzük, csak akkor lehetnek használatban, ha minden jogszabályi és biztonsági előírásnak megfelelnek. Természetesen meghibásodások előfordulhatnak, mint minden működő technológia esetén, azonban ezeket minden esetben a lehető leggyorsabban azonosítjuk és javítjuk.
  • A Mol 2030+ stratégájának alapvető célja a karbonsemlegesség elérése, ezt több lépésben tervezi megvalósítani.
  • A Mol támogat minden olyan, a kibocsátás nyomon követésére vonatkozó törekvést, amelynek eredményeként megfelelő információkhoz jut mint üzemeltető, és ami alapján a szükséges intézkedések megtehetők.
  • Az EU „Metán stratégia” (Methane Strategy) alapján kidolgozásra kerülő „A metánszivárgások megelőzése az energiaszektorban” (Preventing methane leaks in the Eneregy sector) direktíva a kezdeti fázisban tart, a konzultációs fázis a szabályozandó területekről április végén fejeződött be. A Mol, mint felelős vállalat és a szakmai szövetségek tagja részt vett a konzultációban, a Mol-os szakértők tapasztalatával segítve a jogszabály alkotást már ebben a korai időszakban.
  • A Mol az ésszerű kibocsátás monitoring mellett a kibocsátás csökkentésében is érdekelt. A World Bank „Zéró rutin fáklyázás” (Zero Routine Flaring) kezdeményezéséhez csatlakozott 2016-ban és célul tűzte, hogy a Mol-csoport kutatás-termelési tevékenységében 2030-ig megszünteti a rutin fáklyázást, amivel közvetetten csökkenti a tevékenységhez kapcsolódó metán kibocsátást is. (Ennek magyarázata, hogy a fáklyán a nem tökéletes égés miatt nem elégett szénhidrogén gázok, köztük metán is kerül a levegőbe)

A metán még rosszabb

A jelenlegi magyarországi jogszabályok - az általános levegőtisztaságvédelmi és környezetvédelmi regulákon túl olyanok, mint a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló (6/2011. (I. 14.) VM rendelet), a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló (4/2011. (I. 14.) VM rendelet), illetve az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló (26/2014. (III. 25.) VM rendelet) meglehetősen részletesen foglalkoznak az ipari tevékenységekkel összefüggő szennyezési limitekkel. Van, amelyik a metánnal is. Ugyanakkor a CATF a felvételeivel kapcsolatban azt jelezte, hogy kifejezetten a be nem jelentett, környezeti terhelésekre vonatkozik a kutatása és felmérése.

Azért, mert a metán sokkal veszélyesebb károsanyag, mint a szén-dioxid. A metán, ami főként a földgáz kitermelése, szállítása és tárolása során szökik ki a levegőbe, nem csak az elégetésével, hanem “alanyi jogon”, önmagában is üvegházhatású gáz (ÜHG). A genfi székhelyű Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPPC) meghatározása szerint a légkörbe közvetlenül kibocsátott metán 84-szer  erősebb ÜHG, mint a szén-dioxid, és bár ez az arány az idő előrehaladtával javul, 100 év elteltével azonban még mindig 28-szor erősebb - és károsabb - a hatása a szén-dioxidnál. a kutatók úgy becsülik, hogy a Föld légkörébe került metán a szén-dioxid klímahatásának úgy a negyedét érte el, az összes ÜHG klímahatásnak pedig nagyjából az ötödéért felelős. A környezetvédő szervezetek szerint ezért se tekinthető a földgáz tiszta energiaforrásnak.

A globális klíma-megfigyelő rendszer (Global Monitoring Laboratory) adatai azt mutatják, hogy 2020-ban annak ellenére ugrott az előző évben kalkulált metánkibocsátás a másfélszeresére, hogy a koronavírus járvány globálisan jelentősen átrajzolta az energetikai és kibocsátási térképeket. A CATF a metánkibocsátás csökkentése érdekében aláírásgyűjtésbe kezdett, a petíciójukkal az EU-t célozzák meg - hogy tegyen valamit. Az éghajlatvédelmi szervezetnél úgy vélik, hogy megfelelő intézkedésekkel néhány éven belül is, akár 70 százalékkal csökkenthető lenne az európai metánszennyezés.

Mivel jól lokalizálható a kibocsátások java (az olaj- és gázipar a metánkibocsátás legnagyobb ipari forrása), a megfelelő ösztönzők mellett alacsony, vagy nulla költséggel megoldható volna a helyzet. Sőt, mivel az EU (plusz Norvégia és Nagy-Britannia) a világ 7. legnagyobb kőolaj- és gázmetán-szennyezője, emellett pedig a világ legnagyobb földgázimportőre is, a megfelelően kialakított metánpolitika révén - véli a CATF - Európa nem csak a hazai metán lábnyomát csökkenthetné, de a gázbeszállítói (Oroszország, Algéria, Katar, Nigéria, Szaúd-Arábia, Kazahsztán, Egyesült Államok stb.) károsanyag kibocsátására is jótékony hatással lehetne.

Erre az esély meg is van, mivel az Európai Bizottság tavaly ősszel megjelent metánstratégia tervezete, ha idén sikerül véglegesíteni,“mérföldkőnek ígérkezik” - olvasható egy tanulmányban. Az Oxfordi Energetikai Tanulmányok Intézete által készített elemzés szerint az unióba földgázt szállítóknak “mostantól ajánlatos figyelemmel kísérniük, hogy miként alakul a metán-kibocsátás szabályozása”.