Legközelebb április 2-án tárgyalnak a felek, miközben már a sztrájkhajlandóság felmérését is megkezdték. A vita továbbra is azon áll, hogy van-e forrás a sztrájkkövetelések teljesítésére.

A KASZ a nyilvános cégadatok alapján készített egy elemzést, amellyel cáfolni szeretnék a vállalat azon állítását, hogy nincs tartalékuk béremelésre - olvasható az atv.hu-n.

Kapcsolódó

A vita egyik eleme ez, a másik pedig, hogy a szakszervezet szerint a Metro nem áll jól a piaci bérek tekintetében.

Karsai szerint az egy főre jutó árbevételben (munkahatékonyság) a Metro a sor elején van, ezzel párhuzamosan pedig a bevételhez hasonlított bérköltség arányát tekintve az utolsó helyen áll a hasonló vállalatok listáján. A szakszervezet egyébként olyan adatokat is kér a cégtől, amelyek a nyilvánosan nem elérhetők.

Négy sztrájkkövetelési pont van, és van olyan, ahol a felek álláspontja közeledni látszik, ez pedig a "targoncás pótlék". A sztrájkbizottság azonban nem csak ezt, hanem azt is követeli, hogy minden munkakörben emeljék meg bruttó 210 ezer forintra a teljes munkaidőben dolgozók alapbérét, de a követelések között szerepel az is, hogy az alapbéremelést vezessék át a bértáblán, illetve az, hogy a cég ismerje el a fizetésekben a dolgozók munkában eltöltött éveit.

A KASZ szerint az egyik budapesti áruházban a 94 dolgozóból 90 sztrájkolna. Ők azzal is elégedettek lennének azonban, ha országosan 60-70 százalék felett lenne a sztrájkhajlandóság.

A KASZ elnöke szerint tehát most már a Metrónál pattog a labda, és minden azon múlik, hogy a "föld alól is előkerítik-e" a szükséges forrásokat a követelések teljesítésére. Ebben az esetben nem lesz sztrájk, ha azonban

csak részben teljesülnek a feltételek, akkor kizártnak tartja, hogy le legyen valamilyen megmozdulás,

amit munkavállalók körében érzékelhető feszültségre alapoz.

A Metro egy hete jelentette be, hogy a legalacsonyabb áruházi munkabért a jogszabályban előírt mértéket 19,5 százalékkal meghaladó 233 000 forintra emelte, amely tartalmazza az alapbért és a szektorban egyedülállóan munkaszerződésben rögzített 13-14. havi juttatást, amit betanított munka esetén is megadnak.

A KASZ szerint ez félrevezető, ugyanis 13. és 14. havi bért nem kellett volna beszámítaniuk a fizetésekbe. Az valójában bruttó 200 ezer forint (nettó 133 ezer).

A Metro szerint azonban ők a következőt állították: "a helyi vezetés a rendelkezésére álló kereteket az erőforrások átcsoportosításával a maximumra tágítva, a legalacsonyabb áruházi munkabért a jogszabályban előírt mértéket 19,5 százalékkal meghaladó 233.000 forintra emelte, amely tartalmazza az alapbért és a szektorban egyedülállóan munkaszerződésben rögzített 13-14. havi juttatást, amit betanított munka esetén is megadnak." A cég szerint ők nem vádolhatók azzal, hogy valótlanságot állítottak.

A szakszervezet egyébként januárban zárta le a bértárgyalást a Metroval, megállapodás nélkül. A cég eredetileg bruttó 195 ezer forintot ajánlott, a dolgozók 210 ezret kértek, végül a Metro 200 ezerre állította be az alapbért.