Mi fenyegeti a Lidlt és az Aldit a magyar piacon? (bővített)

A GfK adatai szerint immár 560 milliárd forintot hasítanak ki a diszkontláncok a mintegy 3500 milliárdos kiskereskedelmi forgalomból - a bővülés főleg a független kisboltok rovására következett be. Igaz, a cikkünk végén látható táblázatból az is kiderül, hogy a Lidl és az Aldi dinamikus árbevétel-növekedésével párhuzamosan a hazai piacon régebbi motorosnak számító Profi és Penny Market romló számokat produkált az elmúlt években.

A hetilapnak nyilatkozó, a diszkontláncoknak beszállító magyar élelmiszeripari cégek a beszállítói feltételekről nem beszélnek, ám a lap úgy tudja, a versenytörvénnyel ellentétes, ezért írásba nem foglalható szabályok egyike, hogy a Lidl partnerei a rivális Aldinak nem értékesíthetnek és viszont.  Persze a beszállítókat sem ejtették a fejükre, ezért újabb cégalapítással, egyéb módon igyekeznek megkerülni az íratlan regulát.

A cikk foglalkozik azzal is, hogy miért olyan alacsony a hazai termékek aránya a Lidlben. (Amint arról korábban beszámoltunk, Raskó György agrárközgazdász szerint itt és az Aldiban 30 százalék alatti értékről beszélhetünk.) Az írás rámutat: amíg a legtöbb lánc az adott országban közvetlenül is vásárol terméket, addig a Lidlnél a globális beszerzési döntéseket a központban hozzák meg. Ez azt jelenti, hogy oda fut be a magyar beszállító ajánlata, ami így népes nemzetközi mezőnyben versenyez. Ha viszont szerződést kötnek vele, nyitott a lehetőség, hogy külföldre is eljussanak a termékei. Igaz, ezzel egy-egy zöldség-nagykereskedő vagy borászati cég kivételével egyelőre nem sok hazai gyártó tudott élni. Ennek ugyanakkor az is az ára, hogy a lánc kereskedelmi márkája alatt futnak majd a termékei, ami viszont könnyebbé teszi a gyártó lecserélését, ha egy konkurens kedvezőbb ajánlattal áll elő.

Bár Raskó korábban arra figyelmeztetett, hogy mivel az ár kezd a legfontosabb tényezővé válni a háztartások vásárlási döntéseiben, a diszkontok további térnyerésre vannak ítélve - ami a magyar élelmiszerek további térvesztésével jár -, az egyik lánc vezetője - névtelenül nyilatkozva - másként látja a helyzetet. Úgy véli, itteni jövőjük az új jogszabályoktól, köztük is főként a plázastoptörvénytől függ. Ez a rendelkezés ugyanis külön engedélyhez köti a 300 négyzetméternél nagyobb üzletek nyitását, miközben az Aldi és a Lidl áruházai 1000-2000 négyzetméteresek. A szakember így csak reméli, hogy a jogszabály szerint könnyebben engedélyezhető, 5000 négyzetméter alatti áruházak építését ez a feltétel nem akadályozza meg.