Hétfőn a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Zrt. tevékenységét és keddtől felügyeleti biztost nevezett ki a brókerház élére - jelentette be Windisch László, az MNB alelnöke a témában tartott keddi sajtótájékoztatón. Azt is hozzátette: több évtizedes, százmilliárdot elérő problémára bukkantunk.

A brókerek valamennyi brókercégnél ma alig-alig figyeltek a monitorokra, sokkal jobban érdekelték őket a Buda-Cash ügyről kiszivárgó hírek, pletykák. Mindenki az MNB közleményét próbálta értelmezni: 15 évnyi visszaélés, hamis adatszolgáltatás a felügyeletnek és az ügyfeleknek, százmilliárdos nagyságrendben. Az összeg a lakossági kézben lévő összes tőzsdei részvény értékéhez (mintegy 250 milliárd) viszonyítva sem elhanyagoltató, a Buda-Cashnél kezelt vagyonnal összevetve pedig riasztó, sokan úgy fogalmaztak, hogy ennyi pénz egyszerűen nem tünhetett el egy közepes méretű magyar brókercégből.

Mások a lehetséges magyarázatokat keresték, így merült fel a Buda-Cash vezérterméke, a Trend portfóliókezelés. E formában a brókerház 2004 óta kínál ügyfeleinek forintban, 2008 óta pedig euróban vagyonkezelést egy általa kifejlesztett tőzsdei algoritmus alapján történő kereskedéssel, úgy, hogy a 4 százalék feletti éves hozam ötödét (áfával együtt 25,4 százalékát) kéri el. Ugyanakkor ha valaki lejárat előtt felbontja a rendszerint éves szerződést, az addig megkeresett hozam 50 százalékát vonják le bánatpénz gyanánt.

A Trend portfóliókezelés a brókercég honlapján szereplő adatok alapján eddig kiemelkedő eredményességű volt, az utóbbi tíz év átlagos hozama évi 13,54 százalék. Ez nagy szórást mutatott, az évi 67,2 százalék és mínusz 17,1 százalék között alakult. A terméket a Buda-Cash csoportba tartozó négy regionális bank is kinálta ügyfeleinek, állítólag e körbe ezernél is több kisbefektető tartozott. Minimálisan félmilliós tőkét kellett elhelyezni, de nem volt ritka a több tiz milliós összeg sem.

Megfigyelők szerint az ügyfelek által kapott kimutatások nem minden esetben tükrözhették a valós helyzetet, esetleg egyes, az ügyfél számláin nyitott kockázatos poziciókat a brókerek nem zártak le idejében, és az ügyfeleket nem szembesítették az esetleges veszteségekkel. Ez a rendszer akár hosszabb ideje is működhetet, amíg a legutóbbi svájcifrank-mizéria kapcsán már kritikus nagyságrendet érhetett el.

Azonban ez csak az egyik lehetséges feltételezés, ugyanúgy tartja magát az az elmélet is, hogy az integráción kívül maradt, és azóta négy regionális bankba (a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt, a Herceghalom és környékén működő Budai Regionális Bank Zrt., a Kaposvárott dolgozó Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. és a siklósi takarékból létrejött Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt.) szervezett 12 takarékszövetkezet megszerzésének, feltőkésítésének a költségei állhatnak az ügy hátterében.  (A 12 kis takarékszövetkezet azonban nemhogy 100, de még 10 milliárdba sem nagyon kerülhetett.)

Egy biztos, a magyar pénzügyi sajtó hónapokra el lesz látva témával.