A végrendelkezési kedvet elsősorban a jövedelmi helyzet és az életkor befolyásolja, de meglepő módon az életkor előrehaladtával egyre kevésbé tartják fontosnak a magyarok a végrendelkezést. A válaszadók 86 százaléka állította, tisztában van vele, hogy végrendelkezés nélkül mi történik majd a vagyonával halála után, a magyarok közel fele pedig halála után sem jótékonykodna a hagyatékából - derül ki a 4Life Direct megbízásából a Trend International Market Research Kft. által készített országos reprezentatív kutatásból.

A megkérdezett 30-65 évesek csupán 4 százaléka írt már végrendeletet, és további 38 százalék tervezi, hogy a jövőben készít majd. Az alacsony arányt a fiatalabb életkor sem magyarázza, ugyanis 50-65 év közöttieknek is csupán az 5 százaléka rendelkezett már végakaratáról.

Mindössze a válaszadók alig több mint harmada (36 százalék) véli úgy, hogy végrendeletet írni fontos, negyedük pedig egyáltalán nem érzi fontosnak írásban rendelkezni a hagyatékról. Érdekes módon a fiatalabb, 30-49 éves korosztály tulajdonít nagyobb fontosságot a végrendelkezésnek (39 százalék).

A nemek és a településtípus szerint nincs említésre méltó eltérés, a jövedelmi státusz azonban befolyásolja, mennyire tekinti valaki fontosnak a végrendelkezést: A legszerényebb anyagi körülmények között élők (E ESOMAR státusz) mindössze 28 százaléka érzi lényegesnek a végrendelet írását, míg az A, B, C1, C2 és D jövedelmi helyzetű válaszadók nagyjából azonos arányban (37-41 százalék) tartják fontosnak a végakarat rögzítését.

A megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozta azt, tisztában van vele, hogy halála után végrendelkezés hiányában mi történik a vagyonával, 8 százalék mondta azt, hogy nem tudja, mi történne, a maradék 6 százalékot pedig nem érdekli a kérdés - derül ki a felmérésből.

Holott egy végrendelet elkészítése nem bonyolult, csupán néhány fontos alaki szabályt kell betartani ahhoz, hogy érvényes legyen: fel kell tüntetni, hogy a dokumentum egy végrendelet, és vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia, továbbá szerepelnie kell rajta a végrendelkező adatainak, az örökös(ök) személyének és az öröklés tárgyának. A végrendelet csak aláírva érvényes, ha több oldalból áll, akkor azokat számozni kell és a keltezésnek is egyértelműnek kell lennie. A saját kezűleg írt és aláírt végrendelet készítése esetén tanúk közreműködésére sincs szükség, de ha nem magunk készítjük, akkor két tanú vagy közjegyző jelenléte szükséges. Ha biztosra akarunk menni, érdemes közjegyző előtt végrendeletet írni, ha nem így teszünk, akkor érdemes legalább ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyezni az iratot. Amiatt sem kell aggódnunk, ha később meggondoljuk magunkat, mert a végrendelet bármikor korlátozások nélkül megváltoztatható - csak a megfelelő dátumozásra kell figyelni.