− Alig több mint egy évvel ezelőtt indult el a magyarországi áramtőzsde. Milyen tapasztalatokat hozott az elmúlt időszak?
− A tavaly júniusi induláskor tíz tagot számlált a magyar áramtőzsde, ez mostanra 29-re nőtt, a forgalom havi 20−30 százalékos növekedéssel jelenleg naponta átlag 15 ezer megawattórát tesz ki, hozzávetőleg a magyar fogyasztás 15 százalékát. (Az eredeti tervekben 10 százalékos részarány szerepelt.) A várakozásokat felülmúló adatok is azt támasztják alá, hogy jól működő, szervezett villamosenergia-piac alakult ki Magyarországon. Alig egy év távlatában mindez nemzetközi mércével is jó eredménynek tekinthető, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a különböző piaci modellekben 20 és 80 százalék közötti részarányt realizálnak a már több éve működő áramtőzsdék. Az elmúlt hetekben előfordult, hogy a HUPX forgalma a tíz éve, hasonló nagyságú piacon működő osztrák EXXA börzéét is felülmúlta. A tagok számában kevésbé várható számottevő bővülés, a jelentős szereplők már kereskednek a magyar áramtőzsdén, így a toborzásban elsősorban olyan vállalatokra koncentrálunk, amelyek eddig nem voltak jelen a magyar piacon. Vannak például olyan londoni bankok, amelyek hamarosan így kezdik meg ilyen tevékenységüket. A forgalom növekedését elsősorban a cseh, szlovák és magyar piacok összekapcsolása céljából indított projekt biztosíthatja, ami várhatóan akár 50−100 százalékos emelkedésben is realizálódhat a HUPX-en.
− Az említett államok hatóságai, rendszerirányítói és áramtőzsdéi nemrégiben megállapodást írtak alá. Mikorra várható az összekapcsolás megvalósulása?
− A megállapodás szerint a jövő év első felében élesben elindul a piac-összekapcsolási folyamat, amelynek projektvezetője a HUPX. A rendszer felváltja a már működő szlovák−cseh piac összekapcsolását, a tervek szerint a háromoldalú együttműködés a későbbiekben más környező országokra − Ausztria, Lengyelország vagy Románia irányában − is kiterjeszthetővé válik. A HUPX részéről ez nem igényel jelentősebb befektetést, a tavaly elindított rendszer ugyanis erre is alkalmas, azonban adminisztrációs és harmonizációs feladatok várnak még a felekre. A három piac árai között ezzel nagy korreláció alakulhat ki, és a börzék forgalma is jelentősen emelkedhet. A magyar áramtőzsde a jelenlegi közel duplájára, 25−30 ezer megawattórás forgalomra számíthat, ami már a hazai fogyasztás 25−30 százalékát jelentené.
Kapcsolódó
Kedden indulnak az új termékek
A sikeresen zárult tesztelések után az új piaci szegmensek − havi, negyedéves és éves termékek − július 19-én indulhatnak el a magyar áramtőzsdén − mondta Medveczki Zoltán. Mindez összesen húsz új terméket jelent majd a HUPX-en, emellett elindul az úgynevezett otc clearing szolgáltatás, ami a HUPX-tagok számára az egymás között, a börzén kívül kötött ügyletek biztonságos tőzsdei elszámolását teszi lehetővé. A szintén bevezetendő spread-ügyletekkel a német−magyar havi, negyedéves és éves termékek árkülönbségére lehet majd kereskedni. Medveczki szerint az új termékekkel nyitottabbá válik a magyar piac és lehetőség nyílik a nyugat-európainak megfelelő kereskedésre. Csak az új termékek a tervek szerint három-öt terawattórás forgalmat generálhatnak az év végéig. A spot piac a tavaly júniusi indulástól december végéig 0,4 terawattóra forgalmat realizált, idén az év egészében ez négy terawattórát is kitehet − mindezt egészítik ki a fizikai szállítású futures termékek. Az idei bruttó hazai villamosenergia-fogyasztás 40 terawattórás mennyiségéből ezzel a HUPX-en fordulhat meg 7-9 terrawattóra.− Az atomenergiával kapcsolatos európai, főleg német bejelentések hatása mennyiben érezhető a HUPX árain és forgalmán?
− A bejelentések híre minden piacon és részpiacon jelentős áringadozást hozott, a hazai árak némileg elszakadtak a német piactól, az ottani szintnél 5−10 euróval magasabbak. Ehhez azonban hozzájárul az is, hogy a balkáni térség az áramhiányait és többleteit a HUPX-en keresztül szerzi be, illetve adja el. A mostanihoz hasonló különleges helyzeteket leszámítva a német és a magyarországi árak 90 százalékos korrelációt mutatnak, így várhatóan az eltérés jelenlegi mértéke visszatér a normál tartományba.
− Még csak néhány hete annak, hogy a kapcsolt erőművek egy része által termelt áramot a Mavir Zrt. a HUPX-en keresztül értékesíti, ami az első napokon komoly áringadozást hozott a magyar áramtőzsdén. Hosszabb távon milyen hatásokkal számolnak ezzel kapcsolatban?
− Az árnövekedés abból adódhatott, hogy a kereskedők arra számítottak, ezáltal jelentős mennyiségű áramot szerezhetnek be − azaz a kereslet jelentősen megnőtt −, a kapcsolt erőművekkel kiegészülő kínálat egyes napokon azonban nem érte el a várt szintet. A kapcsolt termelés megítélését nehezíti, hogy a beépített és az aktuális teljesítmény között nagy − és előre nem látható − különbség alakulhat ki. Az említett szombati napon az erőművek alacsonyabb árra számíthattak, ezért a piaci szereplők által vártnál kisebb mennyiségű áramot kínáltak fel a Mavirnak. A következő napon azonban visszaállt a HUPX-ár a normál tartományba, így csupán ez egyfajta pszichológiai, alkalmazkodási megrázkódtatásnak tekinthető. A kapcsolt áramtermelésben az október 15-én kezdődő fűtési szezon jelenthet majd nagyobb mennyiségi ugrást, a csak hőtermelés alapon áramot termelők akkor léphetnek be a rendszerbe. A kapcsolt termelők támogatásának korábbi rendszerét a kormány egy háromlábú mechanizmussal váltja fel. A gázár- és a hőoldali támogatást egészíti ki a tőzsdei ár, így az új rendszer hatása csak az első kettő ismeretében ítélhető meg, azokról azonban egyelőre kevés részlet került napvilágra. A HUPX számára mindenképpen egyfajta elismerés a kapcsolt termelés HUPX-re terelése, mert így nem csupán cselekvő részesei lehetünk a nemzeti energiastratégia végrehajtásának, de reményeink szerint a magyar áramtőzsde ára a későbbiekben a hatósági díjtételek meghatározásában is szerephez juthat.
− A határidős termékek kereskedelmével az MVM Trade Zrt. is a börzén adhatja el a számára előírt áram menyiségét. A HUPX forgalmára milyen hatással lehet ez a változás?
− Az MVM-nek az úgynevezett jelentős piaci erőfölényes (JPE) határozat alapján fölös kapacitásait nyilvános aukciókon kell értékesítenie. Ez azt jelenti, hogy az MVM néhány havonta egy elektronikus platformon rendezett aukción különféle havi, negyedéves, éves termékeket kínál eladásra a piaci szereplőknek. E mennyiségeket a törvény szerint vagy aukción, vagy a szervezett villamosenergia-piacon lehet értékesíteni, ami jelentősen javíthatja a likviditási helyzetünket.
− A földgáztörvény módosítása az átviteli rendszerirányító tulajdonában lévő szervezett villamosenergia-piaci engedélyest jelöli ki a szervezett földgázpiac működtetésére. A leírás a HUPX-re illik, a gáztőzsde létrehozása tehát az áramtőzsdére hárul?
− A júniusban elfogadott törvénymódosítás július 31-éig adott határidőt a gáztőzsdével kapcsolatos engedélykérelem beadására, ennek július első hetében eleget is tettünk. Jelenleg a Magyar Energia Hivatal észrevételeit, illetve jóváhagyó határozatát várjuk. Június végén a cégbíróság bejegyezte a CEEGEX (Central Eastern European Gas Exchange) Zrt.-t, amely a HUPX százszázalékos leányvállalataként a gáztőzsde működtetésére jött létre. A börzének legkésőbb 2013. január elsején kell megkezdenie tevékenységét, a jelenleg az FGSZ Zrt. által működtetett Napi Földgáz és Kapacitás Kereskedelmi Piac (NFKP) platformját pedig ezzel egy időben a gáztőzsdébe kell integrálni (az FGSZ ennek fejében a gáztőzsdét működtető cégben kap részesedést). A CEEGEX nem titkoltan regionális szerepre is tör majd. A gázpiac jelenleg az áramszektornál jóval kevesebb aktív szereplővel rendelkezik, ezért a gáztőzsdéről egy olyan koncepciót szeretnénk a piac elé tárni, amely Magyarországra vonzhat eddig itt nem aktív európai gázkereskedőket is. A regionális összeköttetések és a magyar infrastruktúra révén a gázpiac az áramtőzsdénél is nagyobb perspektívát jelenthet. A magyarországi földgáztárolókkal és a meglévő hálózati infrastruktúrával a Balkán, illetve a kelet-európai régió kereskedési központjává válhat a CEEGEX. Az új börzén a HUPX meglévő infrastruktúráját és szakértelmét használjuk majd, ami kedvezőbb költségszintet jelent, mintha egy önálló szereplő hozná létre. A tervek 3-4 éves megtérüléssel számolnak a gáztőzsdével kapcsolatban, a tervezett 200-250 millió forintos további beruházásigény a gáztőzsde költségeit is tartalmazza.
− Korábban felmerült, hogy a gáztőzsde olcsóbb gázt hozhat a távhő, illetve az egyetemes szolgáltatás számára. Mekkora lehet ennek a realitása?
− Egy jól működő magyar gázpiac − amellett, hogy a fogyasztóknak, kereskedőknek és a termelőknek is jó visszajelzést ad − a jelenlegi hosszú távú gázszerződésekben is szerepet kaphat. A piac egyik legnagyobb problémája az olajképleten alapuló szerződés, ami Nyugat-Európában ugyan ritka, régiónkban azonban elterjedt megoldás. Amennyiben a CEEGEX fel tud nőni a feladathoz, komoly esély kínálkozhat arra, hogy árait a későbbiekben figyelembe vegyék új szerződések tárgyalásánál. A spot gáz ára nemzetközi tapasztalatok szerint csökkentette a hosszú távú szerződések árait. Egy likvid piac több irányú kereskedésre ad lehetőséget, így akár norvég, észak-afrikai vagy régiós lng-terminálok vagy akár a környező országok feleslegei is könnyebben elérhetővé válnak. Az új piaci szereplők kínálatot hozhatnak a magyar piacra, ez pedig mindenképpen szükséges az árcsökkenéshez. Nem elsősorban olcsó gázra van szükségünk − az a tőzsdétől függetlenül is jöhet −, hanem európai szinten versenyképes gázárra. Egy versenyképes piacból a fogyasztók előbb-utóbb biztosan profitálnak.