A Fővárosi Törvényszék pénteken felfüggesztette az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított peres eljárását, és - elfogadva a hitelintézet javaslatát - úgy döntött, az Ab elé terjeszti a devizahitelekkel összefüggő ügyet.

Az IM erre reagálva közölte: határozott jogi álláspontja szerint mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos kérdéseket rendező jogszabály. A tárca hozátete: Magyarország jogállam, az alaptörvény biztosítja az Ab-hoz fordulás lehetőségét.

Az IM vizsgálja a bíró kezdeményezését az egri takarék ügyében, véleményét megküldi az Ab-nak, és ezt követően nyilvánosságra is hozza. Bízunk abban, hogy az Ab figyelemmel lesz az ügy társadalmi jelentőségére, és soron kívül bírálja el a bírói kezdeményezést - írta az IM.

Milyen gyorsan döntenek az alkotmánybírák?

Az Ab-n már véget ért a nyári ítélkezési szünet, a testület az első teljes ülését szeptember 9-én, kedden tartja.

Ezzel együtt fontos tudni, hogy az alkotmánybírákat a törvény nem sürgeti gyors döntésre. Az alkotmánybíróságról szóló törvény alapján bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül kell felülvizsgálni az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját. (Egylőre a bírói kérelem sem érkezett meg a testülethez.) A Napi.hu informácói szerint azonban valószínű, hogy - alapvetően az ügy kimagasló társadalmi jelentőségére való tekintettel - mégis meggyorsítják a határozathozatalt. Ezzel teljesülhet az igazságügyi tárca kívánsága is.

Az Ab-n kialakult szokásjog alapján a gyorsabb elbírálásra a testület elnöke, Paczolay Péter tehet majd javaslatot.

Gyorsításra a közelmúltban akadt példa: már július 21-én hétfőn döntött az Alkotmánybíróság az önkormányzati törvény fővárosi választási rendszerre vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványról. A parlament június 10-én kormánypárti képviselők javaslatára fogadta el a törvénymódosítást, majd június 24-én szocialista, független, LMP-s és jobbikos országgyűlési képviselők, összesen 57-en fordultak az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését.