Még 2017 év végén derült ki, hogy a Microsoft magyarországi képviselete még azon az őszön felbontotta szerződéseit több, az államigazgatást és a legnagyobb vállalatokat kiszolgáló hazai viszonteladóival, mert a cég belső vizsgálata több korrupciógyanús ügyet is feltárt. A cégnél LAR-partnerként emlegetett szerződéses vállalkozások közül a négyből három céggel (a Humánsoft Kft.-vel, az Euro One Zrt.-vel és a Racionet Zrt.-vel) szakítottak azonnali hatállyal.

Ahogy azt a Napi.hu megírta, több állami cégnél és szervezetnél találtak gyanús szerződéseket az amerikai központból küldött revizorok. Köztük volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Országos Rendőr-főkapitányságé a lapunknak nyilatkozó források szerint, akik szerint ezeken kívül gyakorlatilag a teljes magyar közigazgatás érintett volt az ügyben. A gyanúsnak talált közbeszerzések során a problémát az jelentette, hogy a viszonteladók az egyes beszerzésekre jelentős kedvezményeket kaptak a Microsoft magyar kirendeltségétől, hogy eladhassák a szoftvereket. Viszont ezeket a piaci árhoz képest 30-40 százalékos árengedményeket a legtöbbször a végfelhasználók - vagyis a közbeszerzést kiíró állami szereplők - nem tapasztalták, mert valójában a viszonteladóknak teljes árat fizettek.

A vizsgálatba az amerikai Igazságügyi Minisztérium, az FBI és az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) is bekapcsolódott a Microsoft anyavállalatának saját eljárása után és több éven keresztül vizsgálták a cég ügyeit. Ennek eredményét pedig múlt héten közölték, mely szerint  25 millió dollárt kell fizetnie a Microsoftnak bírságként az USA-ban, amiért a cég megszegte a vesztegetés elleni szövetségi törvényt (FCPA) több országban. Ebből 8,75 millió dollárt (2,6 milliárd forintot) azért kell fizetnie a Microsoftnak, mert a cég magyarországi leányvállalata korrupciós pénzekre használta a bevételei egy részét.

EU-s balhé is lehet az ügyből

Az amerikai vizsgálati anyagok végül személyek érintettségére nem tértek ki, de a Microsoft még a revizori vizsgálat közben lefejezte a magyar céget. Többen pedig épp a magyar államnál kaptak megbízást.

Viszont a Népszava információi szerint nemcsak a tengerentúlon indult vizsgálat a hazai szoftverbeszerzések miatt: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ugyanis Jávor Benedek tavaly novemberi feljelentése nyomán eljárást indított. "Az a tény, hogy az OLAF vizsgálja az ügyet, nem jelenti azt, hogy az érintett személyek, illetve szervezetek szabálytalanságot vagy csalást követtek el" -  áll a nyilatkozatban, melyben a lapnak elismerték a nyomozás tényét, amelyről több részletet nem közöltek.

Azt tehát nem közölték, hogy pontosan mely beszerzés lehet aggályos az uniós korrupcióellenes szervezetnek, viszont több ügyletet is EU-s programok keretében hajtottak végre. Az egyik ilyen a Napi.hu által is részletezett adóhatósági beszerzés: ez ugyanis egy EKOP-program terhére történt. A 2012. augusztus 22-én aláírt támogatási szerződés eredetileg bruttó 1,99 milliárd forintról szólt, de a 2026/2013-as (XII.29.) kormányhatározat a projekt szakmai tartalmának bővítésével lehetővé tette a támogatási összeg 5 milliárd forintra történő módosítását.

Hogy nézett ki az eljárás?

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DoJ) nyilvánosan közzé tett jelentésében az ügyről két példát is bemutat, hogyan működött a korrupciógyanús rendszer. Ennek lényege az volt, hogy mivel a Microsoft nem közvetlenül értékesít az állami szereplők és a vállalatok felé szoftvereket, hanem viszonteladókon keresztül, valamint hogy az állam nem egyenként intézte a programok közbeszerzését, hanem ágazati szereplőkkel egy keretmegállapodást kötött, lényegében meghívásos eljárásokon alkudozhattak a hivatalok a LAR-partnerekkel.

Az egyik bemutatott ügyben azt találták problémásnak, hogy az említett kedvezményt ugyan a központi Business Desknek kellett megadnia a Microsoftnál a viszonteladóknak, azoknak az árengedményt minden esetben érvényesíteniük kellene a végső vásárló által kifizetett árban, a különbözetet pedig nem tarthatják meg, ez mégis megtörtént. A jelentésből pedig az derül ki, hogy "a Microsoft Magyarország alkalmazottainak tudtával az érintett állami intézménynek való szoftverértékesítéssel kapcsolatos tisztességtelen kifizetésekre fordították" a megmaradt különbözetet.

A másik esetben viszont még egy problémára rávilágítottak: eleve úgy harcoltak ki 31,5 százaléknyi kedvezményt, hogy a Microsoft Business Desk részlegének azt írták, hogy már a miniszterelnök is áldását adta a beszerzésre, ha ezt az árat kapják, de emellett még azelőtt meg is rendeltek 10 ezernél is több szoftverlicencet, hogy az állami közbeszerzést valójában kiírták volna. Így tehát valahonnan előre tudták, hogy milyen állami intézmény mennyi pénzért, milyen licenceket akar beszerezni. Az 2014. október 30-i szerződéskötési időpont és a tétel mérete alapján könnyen lehet, hogy az ORFK szerződéséről írhattak a DoJ jelentésében.