Milliárdokért utaztak a minisztériumok dolgozói

Közbeszerzési boom volt hazánkban 2013-ban: a közbeszerzési eljárások száma közel 41 százalékkal, azok összértéke pedig 80 százalékkal haladta meg az előző évit - derül ki a Közbeszerzési Hatóság (KH) tavalyi évről készült jelentéséből, amit a napokban nyújtott be a hatóság a felügyeletét ellátó Országgyűlésnek. Ez korábban soha nem látott szintet jelent, összesen 11 889 darab eljárás zárult le eredményesen, s ezeken az ajánlatkérők 2394,3 milliárd forint elköltéséről döntöttek. Az érték a magyar GDP 8,2 százaléka körül alakult, amely szintén jelentős növekedés a korábbi évek arányaihoz képest (2010-ben 5,5 százalék, 2011-ben 5,2 százalék, 2012-ben 4,7 százalék volt).

A rekordösszegű költés oka a 2007-2013-as európai uniós fejlesztési ciklus zárása, a még rendelkezésre álló források mielőbbi lekötése. Ezt mutatja, hogy a tavalyi 2394 milliárdos közbeszerzési forgalomból 61 százaléknyi (1462 milliárd forint) volt az EU-társfinanszírozásával megvalósult közbeszerzések összértéke. A növekedés az előző, 2012-es évhez képest is jelentős: az uniós társfinanszírozású közbeszerzések értéke egy év alatt megduplázódott, a számuk pedig 65 százalékkal nőtt.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Forrás: KH, parlament.hu
Kép: A nagyobb méretért kattintson!

Az összérték 85 százalékát építési beruházás megvalósítására költötték el. Az egy közbeszerzési eljárásra jutó átlagösszeg 201 millió forintra nőtt az előző évi 158 millióról.

Átláthatóság és verseny

A törvény szerint a közbeszerzési eljárások célja az állami források és uniós támogatások nyilvános és átlátható elköltése, valamint a verseny és az esélyegyenlőség biztosítása a gazdasági szereplők számára.

Tavaly a legnagyobb összértékben a közjogi szervek bonyolítottak le közbeszerzést (905 milliárd forintért), őket követik a regionális és helyi szervezetek (a korábbi éllovasok, 564 milliárd), majd a közszolgáltatók (439 milliárd), a központi kormányzati szervek (360 milliárd), s a sor végén az egyéb szervezetek (85 milliárd) és a támogatott szervezetek (40 milliárd) állnak.

Nem nyilvános eljáráson is költenek

A nemzeti értékhatárig összesen 9833 eljárást bonyolítottak le az ajánlatkérők 492 milliárd forint értékben. Rendkívül figyelemre méltó adat, hogy ezen eljárások döntő többségén (6733 közbeszerzésen, ami 68,5 százalékos arány) nyilvános hirdetmény közzététele nélküli eljárási formában döntöttek 194,5 milliárd forint magyar és uniós forrás elköltéséről (ez az összes eljárás értékének 39,5 százaléka).

Ezen eljárás alkalmazásának indoka az esetek több mint kilencven százalékában az volt, hogy a beszerzés becsült értéke nem ér el egy bizonyos értékhatárt, így lehetőségük van az ajánlatkérőknek úgynevezett háromajánlatos eljárás lebonyolítására. Ezt 2011-től tette lehetővé az Orbán-kormány a kkv-k közbeszerzési eljárásokon való helyzetbe hozására hivatkozva; ezeken az eljárásokon - ha az építési beruházás értéke nem haladja meg a 150 millió, a szolgáltatás- és árubeszerzésé a 25-25 millió forintot - az ajánlatkérőnek nem kell nyilvánosan közbeszerzési hirdetményt közzétennie, elég legalább három, tetszése szerint kiválasztott ajánlattevőnek felhívást küldeni (így formailag van verseny, ám ez nem jelenti azt, hogy mindhárman tesznek is ajánlatot).

A külföldi székhelyű társaságok az összes közbeszerzés kevesebb mint egy százalékát nyerték meg tavaly (zömmel német, osztrák, amerikai cégek), értékben a részesedésük ennél nagyobb, 5,9 százalékos.

Jelentősen nőtt a mikro-, kis- és középvállalkozások által elnyert eljárások száma és értéke is (darabszámban közel 84 százalék a részesedésük, az elnyert megbízások összege 658 milliárd forint). A kkv-k részesedése azonban még ennél is nagyobb, ugyanis a KH nyertesekről vezetett statisztikájában a "nem besorolható" kategóriába tartoznak a konzorciumok és a közös ajánlattevőként induló ajánlattevők, amelyeket zömmel szintén kis- és középvállalkozások alkotnak.

Nagy forgalom számítógépes beszerzésekre

A központosított közbeszerzésre kötelezett költségvetési szervezetek eljárásainak összértéke is tovább nőtt 2013-ban: 84,6 milliárd forintra, ami ötödével több az előző évi forgalomnál. Ezen eljárásokat tíz termékkörre vonatkozóan a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) bonyolítja le, a konkrét vásárlás és fizetés már a költségvetési intézmények feladata, illetve a központosított tenderekhez önként csatlakozó szerveké (így összesen mintegy ezer intézmény részese a rendszernek).

Messze a legnagyobb forgalomnövekedés az információtechnológiai rendszerek és szolgáltatások beszerzéseinél (főleg számítógéprendszerekre, szoftverekre) volt, ezek értéke húszmilliárddal, csaknem 55 milliárd forintra nőtt tavaly.

Az adatokból kiderül, hogy az elmúlt öt évben fokozatosan többet költöttek üzemanyagra és utazásszervezési szolgáltatásokra. Az üzemanyagok esetében a növekedés oka egyrészt a nagyobb fogyasztás, másrészt az egyre több csatlakozó intézmény. A gyakoribb utazásokat 2011-2012-ben elsősorban Magyarország EU-elnökségével indokolták, ám a növekedés 2013-ban is folytatódott, az évben 3,625 milliárd forint ment a dolgozók utaztatására.

Meglepő, hogy a statisztika szerint a szervezetek nem vásároltak irodabútorokat, s viszonylag keveset, 620 milliót költöttek autók és 683 milliót papírokra és irodaszerekre. Ennek az a magyarázata, hogy 2013-ban lejárt, illetve az év folyamán kimerültek az ezek szállítására vonatkozó, korábbi keretszerződésék, új közbeszerzést pedig nem írtak ki. Ilyenkor az intézmények igény esetén saját hatáskörben tenderezhetnek és vásárolhatnak.

A KH statisztikájába csak a KEF által lebonyolított központosított közbeszerzések adatai szerepelnek. 2012-ben egyes egészségügyi beszerzésekre vonatkozóan a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) lett a központi beszerző, így a KEF már csak a kifutó keretmegállapodásokat kezeli. Központi beszerző lesz az októberben felállított Nemzeti Kommunikációs Hivatal is, amely a kormány és a többségi állami cégek kommunikációs feladatainak ellátására bonyolíthat le a jövőben ilyen közbeszerzéseket.