Akik véleményt tudtak alkotni, azok leginkább semlegesnek vélik a kamarák tevékenységét saját cégük és az ország szempontjából is. Vállalati méret szerint a kisebb, 20 fő alatti vállalatok tartják inkább hasznosnak a kamarák működését, ugyanakkor a 20 fő feletti cégek véleménye inkább negatív.
Ágazati szempontból az üzleti szolgáltató cégek körében volt a legpozitívabb mind a saját vállalat, mind az ország szempontjából a kamarák hasznosságának megítélése, s a kereskedelmi cégek is enyhén pozitívnak látták azt. Az építőipari cégek semlegesnek, míg a feldolgozóipar szereplői enyhén negatívan értékelték hasznosságukat.
A kamarák hasznosságáról szinte minden régió cégei közel azonos, semleges értékelést adtak, csupán két kivétel van. A dél-dunántúli vállalatok kifejezetten haszontalannak tartották a kamara működését, ezen belül az ország gazdaságpolitikájára való hatásról egyenesen lesújtó véleményt fogalmaztak meg. A másik végletet a közép-magyarországi cégek alkották, akiknek kifejezetten kedvező véleményük volt a közép-magyarországi kamarák működéséről - derül ki a GKI Zrt. felméréséből.
A kutatók szerint összességében elmondható, hogy a cégek negyede-harmada még azt sem tudja, mivel foglalkozik a kötelező tagságon alapuló kereskedelmi- és iparkamarai hálózat. Akik ismerik a kamarák működését, azt jellemzően semlegesnek (se nem hasznosnak, se nem károsnak) tartják saját cégük és az ország szempontjából is. Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy a 20 fő alatti, jellemzően üzleti szolgáltatásokkal és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások elégedettek a kamaráktól kapott szolgáltatásokkal, s ők látják pozitívnak az ország gazdaság-politikájára való kamarai hatást is. A válaszoló cégek azonban csak a közép- magyarországi kamarák tevékenységét értékelték érdemben hasznosnak. Valószínűleg ez is az oka annak, hogy sokan nem fizetik be az éves, jelképesnek tekinthető - de érdemi ellenszolgáltatás nélkül különösen irritáló - kamarai hozzájárulási díjat sem.
Fotó forrása: Pixabay.