A magyarországi privátbankárok által kezelt vagyon a 2005-ös 902 milliárd forintról 2015-ben 3480 milliárd forintra ugrott, majd az összvagyon 2016-ban tovább emelkedett, a Blochamps Capital számításai szerint elérte a 3860 milliárd forintot - mondta Karagich István, a Blochamps Capital Kft. ügyvezető igazgatója a VIII. magyar privátbanki konferencián. A szakember szerint jelenleg érdemi új vagyonok keletkeznek az országban, ez a folyamat várhatóan a következő 7-8 évben is tovább tart, így tovább nőhet a vagyonosok száma.

Ez volt az óvatosság éve

A 2016-os esztendő az óvatos hozamvadászat éve volt, ezt jelezi, hogy a privátbankárok által kezelt vagyonon belül a részvény aránya 11-ről 8 százalék csökkent, a készpénzé és a betété 19 százalékra nőtt. A piaci szereplők száma az előző években lecsökkent és mára beállni látszik, Magyarországon hét éve 75 százalék körül mozog a teljes kezelt vagyonon belül a hat vezető szolgáltató aránya. A 2017-es adóamnesztia kevés bevételt hozott az államnak, ám komoly hatása lehetett a cégtulajdonosok változásának. Ehhez képest a tavaly véget ért smsz (stabilitás megtakarítási számla 156 milliárd forint vagyont vonzott haza.

A privátbankárok számára jó hír, hogy tavaly újra nőtt a dollármilliárdosok száma a világban. A nemzetközi felmérések további vagyonosnövekedést várnak. A világátlag alapján minden hárommillió személyből egy ember dollármilliárdos - ehhez képest a magyarok egyelőre lemaradásban vannak. A Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2017 szerint tavaly újabb 60 milliárddal, 260 milliárd forintra gyarapította becsült vagyonát Csányi Sándor, így 2011 óta egymás után hetedszer lett a leggazdagabb magyar - ám ez átszámítva nem éri el az egymilliárd dolláros álomhatárt (a múltban ez csak egyszer Demján Sándornak sikerült - a szerk.).

Melyik a legszexibb privátbank?

A 35 privátbankár megkérdezésével készült felmérés szerint (a kérdés így hangzott: hova menne dolgozni, két helyet jelölhet meg) jelenleg a "legszexibb" privátbanknak munkahelyként az OTP számít, míg a második helyre az Erste, a Concorde Értékpapír és az Concorde Alapkezelő került holtversenyben, a harmadikra pedig a Bank Gutmann került.

A közelmúltban zárult Waberer's-kibocsátás népszerű volt a privátbanki ügyfelek körében, a folytatáshoz azonban további elsődleges kibocsátások (IPO-k) kellenek - állapította meg Kállay András, az Erste Bank Hungary Private Banking üzletágának igazgatója.

Sok magyar befektető korábban megégette magát a magyar tőkepiacokon és egyelőre inkább csak érdeklődnek, kivárnak, majd csak idővel dönthetnek a beszállás mellett - számolt be tapasztalatairól Dócs János, a CIB Private Banking igazgatója.

Miből nőnek a szolgáltatók?

A magyarországi Citi átvétele nyomán az Erstéhez érkezett 20 ezer affluens (vagyonos) ügyfél, ebből tízezer a felső szegmensben, néhány száz pedig a legfelső szegmensben  - ennyit ügyfelet önerőból legalább 5-7 év alatt lehetett volna szerezni - mondta Kállay András. Így ma már mintegy 50 ezer ügyfél 1000 milliárd forintját kezelik, ebből a két felső szegmensben 650 milliárdnál járnak 15 ezer ügyféllel. A várakozásokhoz képest kisebb volt az ügyfélkiáramlás az állami kézbe került bankokból - mondta Kállay.

Úgy látja, hogy a jövőben nőnek a bekerülési vagyonlimitek és a banki díjak egyaránt - már csak azért is, mert nagyot nőnek a privátbanki költségek (többek közt a a MiFID II. átállás miatt), mindez végül a szolgáltatók számának további csökkenéshez vezethet.

Kállay véleménye szerint a következő 5-10 évben várhatóan sok magyar céget eladnak majd - ez komoly lehetőséget jelenthet a privátbanki szolgáltatók számára, miközben a kifizetett osztalékok értéke is emelkedni kezdett.

A céges generációváltás mellett az is komoly lehetőséget jelent, hogy a külföldön munkát vállalók minél nagyobb aranyban itthon kezeltessék a pénzüket, emellett az ingatlanpiac magára találásában lehet számunkra is potenciál - mondta Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója.