Jó fizetésről és egy német átlagember egy hétköznapjáról álmodik az "átlagmagyar" - legalábbis egy nyáron végzett, most publikált felmérés szerint. Ha pedig mintaországot kellene választani, akkor az vagy Ausztria vagy Svájc lenne. Mindez azt mutatja, hogy a magyarok számára az anyagi jólét és a biztonság a meghatározó - minden más szempont csak ezt követi.
Meglepő optimizmus
Megosztott a magyar társadalom abban a kérdésben, hogy szokott-e álmodozni a jövőről. Egyharmad-egyharmad akadnak olyanok, akik nem álmodoznak (mert reményvesztettek) és ugyanennyien álmodnak egy szebb jövőről. A Policy Solutions és a Závecz Research közös felmérése szerint ugyanakkor a válaszadók csaknem harmada úgy válaszolt, hogy "már leszokott" az álmodozásról.
Hasonló a megoszlás abban a kérdésben, hogy mit tesznek álmaik megvalósítása érdekében: harmaduk tervet készít, harmaduk baráti-rokoni segítségre számít, és ilyen arányban vannak azok, akik a szerencsére/sültgalambra várnak. Kissé meglepő, hogy a "mindenható" állam segítségére a válaszadók mindössze 3 százaléka számít.
Igazán váratlan eredmény született az álmok megvalósulásának esélyére: a magyarok fele úgy nyilatkozott ugyanis, hogy meg fogja és tudja valósítani terveit (14 százalékuk biztos ebben, míg 38 százalék szerint valószínű). Ez a legutóbbi tíz év legoptimistább felmérésének számít.
A Kádár-kor kiütéssel győzött
A válaszadók egyértelműen a Kádár-kor tartják az ország aranykorának. A válaszadók 42 százalékának voksa mellett 40 százaléka szerint nem volt ilyen aranykor, vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.
Az Osztrák-Magyar Monarchia boldog békeéveit csupán a válaszadók 3 százaléka minősítette aranykornak. A Kádár-kor "kiütéses" győzelme elsősorban a 40 év felettiek voksainak köszönhető: a hatvan felettiek 63 százaléka voksolt a szocialista időszakra,de a fiatalok körében is 18 százalékos volt a korszak elismertsége.
Ennél jóval árnyaltabb a rendszerváltás óta eltelt időszak megítélése. A válaszadók csaknem fele szerint minden kormány egyformán rossz volt vagy nem tud választani közülük. A második Orbán-kormányt 16, a Horn-kormányt pedig 11 százalékuk tartotta a legjobbnak. A lista alján a Gyurcsány-kormány szerepel 3 százalékkal, míg a Bajnai-kabinetet csak 1 százalékuk minősítette kiválónak.
Pénzt és életet
Az álomélethez pénz kell vagy kellene: ráadásul nem is olyan sok. A megkérdezettek 35 százaléka már megelégedne havi 2-300 ezer forintos nettó bérrel, 29 százalékuk pedig havi 3-500 ezerrel lenne boldog. Félmillió forint feletti havi jövedelem csak 12 százalék álma. A felmérés szerint a fiatalok igényszintje magasabb: a 29 év alattiak 16 százaléka álmodik félmillió forint feletti jövedelemről - ugyanez a hatvan év felettiek esetében csak öt százalékot tesz ki.
A személyes boldoguláshoz elsősorban pénzt és egészséget kívánnak a magyarok - a válaszadók közel fele osztja ezt a véleményt. Majd következik minden más: lakhatás, munkahely, üdülés, gyermekvállalás, vállalkozás, párkapcsolat.
Ennek megfelelően nyilatkoztak az ország jövőjéről is. Az egyén és az ország boldogulásának kulcsa a válaszadók 54 százaléka szerint a magasabb jövedelem és nyugdíj, majd ezt követi 39 százalékkal a jó egészségügy és csak 27 százalék szerint kell ehhez erős gazdaság. A kisebb vagyoni különbségeket, a kivándorlás lelassítását, az összefogást és a nagyobb gyermekáldást pedig a "futottak még" kategóriában említették. Minden tizedik magyar számára lényeges tényező a külföldi utazás.
Mit hoz a jövő?
Egyértelműen a nyugati orientációt favorizálja a lakosság, hiszen az Oroszország felé való közeledést szinte senki sem tartotta fontosnak vagy kívánatosnak.
Míg a nyugati közeledésre a válaszadók fele voksolt, a harmadik utas magyar jövőre csaknem ugyanennyien. De ez utóbbira szavazók is fontosnak tartották a Nyugathoz való gazdasági közeledést. A "célországok" között némi meglepetésre Ausztria és Svájc vezet, Oroszország pedig mindössze két százalékot kapott.