A tiszaújvárosi Tisza II. erőmű, amely - amint arról a Napi Gazdaság Online beszámolt, március 31-vel befejezi termelését, a hazai villamos energia termelési piacon 2011-ben és 2012-ben sem vett részt, mint villamos energiát előállító egység, kizárólag a Mavir (rendszerirányító) által meghirdetett rendszerszabályozási feladatokra vonatkozó aukciókon jutott megbízásokhoz. Ezen megbízások alapvetően a rendszer szabályozásához szükséges rendelkezésre állásokat jelentik, melyek nem értelmezhetőek termelésként. Az AES Tisza II adott ajánlatot az év hátralévő részeire is a Mavir pályázatán, azonban azok olyan árszintet képvisletek, hogy arra a Mavir nem tartott igényt. Az erőmű viszont ajánlatát már nem módosította, így nem mérette meg magát egy versenyben a többi jelentkezővel - kommentálta megkeresésünkre az erőmű leállását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
Alacsony kihasználtság
Az AES Tisza II az egyik legalacsonyabb hatásfokú erőmű (körülbelül 30 százalék körüli hatásfokkal rendelkezik), melynek következtében nem versenyképes a magyar, sőt a régiós piacon sem, ez az oka, annak, hogy több éve nem tudja a termelését értékesíteni - közölte a tárca. Meg kell jegyezni, hogy az erőmű kihasználtsága (a rendelkezésre álló kapacitások ténylegesen igénybevett része) is elmarad a hazai átlagtól; 2008-2012 között 15-20 százalék között alakult, míg a hazai átlag a 40 százalékhoz közelít.
Az Európai Unió hosszú távú megállapodásokra vonatkozó döntése következtében 2009-től a Dunamenti és az AES kikerült az MVM portfóliójából, önállóan a piacon kellett ezt követően működniük, melynek következtében a Dunamenti azonnali beruházásba kezdett, aminek eredményeként 2011 nyarán üzembe helyezték az új G3-as blokkot, az AES eközben nem hajtott végre hasonló jellegű fejlesztéseket.
Az elmúlt másfél évben a Dunamenti G3-as blokkja (410 megawatt) mellett a Gönyüi 420 megawattos erőmű is megkezdte működését - mindkét erőmű 50 százalék feletti névleges hatásfokú - így ezen két erőmű együttes kapacitása az AES Tisza II kapacitásainak kiváltására rövid távon mindenképpen elegendőek, így ellátási probléma nem adódhat az erőmű leállásával, viszont a fogyasztók szempontjából lényeges, hogy egységnyi villamos energia előállítási költsége az új erőműveknek köszönhetően lényegesen kedvezőbb áron történhet a jövőben.
A Mol finomítóját nem érinti
Az AES Tisza II-vel összefüggésben fontos megemlíteni a tárca szerint, hogy a tulajdonosok ismereteink szerint (a sajtóban megjelentekkel egyezően) legutóbb 2004-ben hajtottak végre az erőművön beruházást, melynek elsődleges célja a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés és ezáltal a tovább üzemeltetés lehetőségének fenntartása, azonban a beruházás során a hatásfok csak minimálisan növekedett, a jelenlegi 30 százalék körüli értékre.
A Mol Tiszai Finomítóját, illetve a TVK-t érintő lehetséges problémákra utaló megnyilatkozások (amelyek az iparivíz-ellátás zavarára utaltak) nem állják meg a helyüket az NFM közlése szerint, tekintettel arra, hogy a napokban zárult le az a beruházás, melynek köszönhetően az AES Tisza II leállása esetén biztosított az iparterület ellátása.