Néhány éve még úgy tekintettek a pénzügyi cégek a digitalizációra, mint egy költségcsökkentő tényezőre. Az internetbank legfőbb előnye az volt, hogy a felhasználók nem pazarolták a banki ügyintézők munkaidejét azzal, hogy a fiókokban vagy a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül próbálták elintézni az ügyeiket. Mára ez teljesen megváltozott: a digitalizáció az egyik, ha nem a legfontosabb területté vált a szektor életében. 

A folyamatot felgyorsította a pandémia, hiszen a távolságtartást digitális eszközökön keresztül sokkal hatékonyabban meg lehet oldani, mint a személyes ügyintézés során, de segíti a fejlődést a fintech cégek előretörése, a szabályozók előírásai, és az innovációra fogékony ügyfelek elvárásai is. Ezeket a trendeket és folyamatokat tematizálja a november 16-án és 17-én Budapesten megrendezésre kerülő Design Summit a pénzügyi szektor előremutató, innovatív nemzetközi szakmai konferenciája. A rendezvény kapcsán Rab Árpád jövőkutatóval, az esemény egyik szereplőjével beszélgettünk a bankolás és pénzügyek jövőjéről. 

Visszaszorul a készpénzhasználat

2017 nyarán hatalmas durranásnak számított, amikor az első bankok elindították az online számlanyitást videós azonosítással. Azóta jóformán minden magyarországi banknál elérhetővé vált ez a lehetőség, sőt egyre több terméket, például különféle hiteleket lehet úgy igényelni, hogy egyáltalán nem kell személyesen bemenni a bankba. A moratóriumos ügyintézést is az ügyfelek többsége online csatornákon bonyolította le. Az egyetlen hitel, amelynél nem tudják még kiiktatni a bankok a személyes ügyintézést, a lakáshitel. Bár a statisztikai alapú értékbecslés már elérhető a piacon, a közjegyző által hitelesített szerződést még mindig személyesen kell aláírniuk az ügyfeleknek.

A készpénzhasználat kezd visszaszorulni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a pandémia felgyorsította a digitális fizetőeszközök használatát, sokkal többen fizetnek kártyával, mint korábban, a készpénzben lévő megtakarítások növekedésének az üteme lassult, sőt az idén augusztusban a forgalomban lévő készpénz mennyisége is csökkent. Az idei első félév végén csaknem 149 ezer fizikai kereskedőnél lehetett már bankkártyával fizetni, miközben tavaly ilyenkor még alig 110 ezer helyen fogadták el a bankkártyákat. Az internetes kereskedők is egyre nagyobb tömegben vezetik be a kártyás vásárlást, 27 százalékkal 28 ezerre nőtt az ilyen webáruházak száma.

 A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön 2021 második negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest 31 százalékkal több, összesen 280 millió vásárlási tranzakciót bonyolítottak le az ügyfelek. Az utazási korlátozások feloldásával párhuzamosan a külföldi vásárlások tekintetében is hasonló változások történtek, a tranzakciók száma 21 százalékkal bővült és meghaladta a 26 milliót.

Attól még messze van Magyarország, hogy teljesen eltűnjön a készpénz.Nem meglepő, hogy a kormány és a jegybank is mindent megtesz a visszaszorítása érdekében. Az egyik fontos előrelépés volt a 2020 márciusában bevezetett azonnali fizetési rendszer, a másik pedig az, hogy 2021 elejétől minden olyan kereskedőnek, aki online pénztárgépet üzemeltet, biztosítania kell az elektronikus fizetési lehetőséget. 

A bankkártyák ideje is lejár

Ez a jelen, de a jövő még további innovációkat tartogat a fizetés terén. A kártyatársaságok sorra jelentik be azokat az újdonságokat, amelyek még vonzóbbá tehetik a felhasználók számára a digitális fizetést. A bankok pedig egymás után vezetik be a nagy technológiai cégek megoldásait. Az iPhone-okra készült Apple Pay már minden hazai nagybanknál elérhető, az androidos operációs rendszerekre fejlesztett Google Payt is több hitelintézet elindította már. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy ha valaki elkezdett a telefonjával vagy a karórájával fizetni a boltokban, akkor nem is veszi már elő többé a bankkártyáját. 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (MNHH) adatai szerint 2020 végén már csaknem 6,7 millió okostelefonos SIM-kártya volt Magyarországon, és az ilyen eszközök száma folyamatosan nő, ezért várható, hogy a jövőben egyre többen térnek majd át a bankkártyáról a mobilos fizetésre. 

Magát a készpénzt is próbálják lecserélni a világ számos pontján valamilyen digitális megoldásra. A digitális jegybanki pénzzel kapcsolatban ugyan sok még a kérdőjel, de az MNB elkötelezett a bevezetésével kapcsolatban, Matolcsy György jegybankelnök például a napokban is kiállt mellette. 

Milyen lesz a digitális pénz?

A digitális jegybanki pénz egyfajta kriptovaluta lehet. Az ilyen eszközök egyik nagy előnye, hogy a hagyományos készpénznél jóval biztonságosabbak. Sokkal nehezebb ellopni, hamisítani a blokkláncban lévő virtuális bankjegyeket, mint a papírra nyomtatott bankókat, és a nyomon követhetőség miatt a pénzmosás is jóformán lehetetlenné válik a bevezetése után. A hagyományos pénz digitális változata egyre interaktívabb, önállóbb, immár nem csak a papírpénz digitális másolata, hanem kvázi intelligens pénzzé kezd válni - mondja Rab Árpád jövőkutató szakember, aki egyebek mellett a pénzügyi szektor fejlődéséről is beszél majd november közepén a Design Summit eseményen. A blokklánc technológia és ennek különböző leszármazásai az NFT-től kezdve a kriptovalutákig megteremtették a pénz melletti kölcsönös értékmérők piacát. Ez egyelőre még a kezdeti kísérletezés, útkeresés fázisában van. A következő évtized egyik meghatározó trendje, hogy mennyire tudnak bizonyítani a társadalmi kihívások megoldásában.A digitális jegybanki pénzzel kapcsolatban még sok a kérdőjel. Lesz-e például kamata, szemben a kinyomtatott pénzzel ugyanis, a jegybankok digitális pénze akár kamatozhat is, a központi bankok ezen keresztül is befolyásolhatják az inflációt és más gazdasági folyamatokat. 

Minden megváltozhat

Más területen is változni fognak a fizetési szokások. A hagyományos pénzügyi szereplők mellett az informatikai cégek is pénzügyi szereplőként kezdenek fellépni, már ma is elindult ez a folyamat, hiszen a kis fintech cégek mellett a nagy technológiai óriások is létrehozták a saját fizetési platformjaikat, amelyek az eddigi eredményeik alapján sikeresek is a felhasználók körében. 

Végül, de nem utolsósorban pedig megjelentek a hagyományos fizetőeszközök mellett a nem hagyományos pénzügyi fedezeten alapuló új pénzek (kriptovaluták), amelyek száma folyamatosan nő. Ezek értékét jelenleg a beléjük vetett bizalom és hit adja, emiatt az árfolyamuk gyorsan változik, viszont ahogy növekszik bizonyító értékük, a hagyományos pénzpiacok alternatívájaként, párhuzamos valóságaként fognak létezni. A legtöbben még csupán befektetésként spekulációs céllal tartanak kriptopénzt a számláikon, de egyre több árut, szolgáltatást ki lehet már fizetni ezekkel a valutákkal.

MKB Design Summit

A november 16-án és 17-én Budapesten megrendezésre kerülő Design Summit a pénzügyi szektor előremutató, innovatív nemzetközi szakmai konferenciája az MKB Fintechlab és az MKB Bank szervezésében. Az esemény lehetőséget nyújt a pénzügyi, a banki szektor meghatározó döntéshozói és a szektorhoz direkt vagy indirekt módon kötődő kreatív szakemberek találkozójára. A Magyarországon egyedülálló platformon a résztvevők eszmecserét folytatnak az ágazat jövőjéről és kihívásairól, valamint az aktuális és várható trendekről. Az eseményre digitális és pénzügyi szakembereket, döntéshozókat, pályakezdőket, diákokat valamint a szakmai média képviselőit várják a szervezők.

A cikket támogatta az MKB Fintechlab.