Szeptember 10-re halasztotta az ítélet kihirdetését az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék kedden.

A felperes lízingcég azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a kérelemben megjelölt általános szerződési feltételek és azok kikötéseinek tisztességességét és érvényességét. Keresetében a bírósági eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Bírósághoz való fordulást is indítványozta, ám utóbbiakat visszavonta. Az MKB-Euroleasing érvelése szerint kikötéseik tételesen meghatározottak, átláthatóak és az átlagos fogyasztó számára is érthetőek. A cég kizárólag pénzügyi lízingszolgáltatást nyújt banki hitelből, forrásköltségeinek emelkedését más forrásból nem tudja kompenzálni, így érvényesítenie kell a lízingdíjakban is.

Az alperes magyar állam szerint az oklista csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz, s a felperes üzletszerűen a piacon tevékenykedő vállalatként hatni tud a refinanszírozási költségekre, így annak átháríthatósága nem megalapozott.

A felperes jogi képviselője az alperes felvetésére kifejtette, hogy az oklista nem hiányos és attól, hogy példákat is felsorol, nem válik példálózó jellegű felsorolássá. Kitért arra is, hogy egy hosszú időintervallum esetén az árfolyam és a kamatok változása nem jelezhető előre, valamint a bankközi források árának alakulása független a felperestől, arra nem lehetett ráhatása. Hozzátette: kizárólag az ő oldalán felmerült többletköltséget háríthatja át arányosan a fogyasztókra.

A magyar állam jogi képviselőjének álláspontja szerint a refinanszírozói pozícióra való hivatkozás, illetve a refinanszírozásból eredő költségek áthárításának objektív szükségszerűségére való hivatkozás téves megközelítés, hiszen a felperesnek a pénzpiacon tevékenykedő pénzügyi intézményként ráhatása van refinanszírozási költségeinek alakulására, általános értelemben ez saját működéséből eredő kockázatának tekinthető. Éppen ezért ennek objektívnak tekintett átháríthatósága önmagában nem lehet megalapozott.

A felperes jogi képviselője - az alperes jogi képviselője által előterjesztett kiegészítő perköltség igényre reagálva - a perköltség mérséklését kérte arra hivatkozva, hogy az egyéb perekben is gyakorlatilag megegyező tartalmú ellenkérelmek születtek.

A Fővárosi Törvényszék szeptember 10-ére halasztotta az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt. ügyében is az ítélet kihirdetését, a társaság felperesként azt a törvényi vélelmet kívánja megdönteni, hogy az egyoldalúan módosítható szerződési feltételei tisztességtelenek. A keddi tárgyaláson a cég jogi képviselője visszavonta azt a kérelmét, hogy a bíróság kezdeményezzen kontrollt az Alkotmánybíróságnál, illetve kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságnál, a per alapját képező törvény ellen.

A felperes Euroleasing keresetlevelét ismertetve a bíró kiemelte, hogy a társaság refinanszírozási hitel forrásból finanszírozta az autóvásárlásokat, illetve az autó - ingó jelzálogként való - fedezetbe adása mellett szabad felhasználású kölcsönöket is folyósított. A konstrukció lényege az, hogy a forrásként használt hitel kamatlábára nem volt ráhatása a lízing cégnek, ugyanakkor, ha változott a kamatláb, neki is módosítania kellett az ügyfelet terhelő kamatlábat. Az az oklista, amely a kamat, a díj és a költség módosítási feltételeit tartalmazta, 19-szer változott a vizsgált időszakban. Mindig része volt az irányadó európai kamatlábak, a magyar jegybanki kamat, a bankközi kamat, az állampapírok átlagos hozama és még számos más tényező változása is.

A bíróság megkérdezte a társaság jogi képviselőjét, hogy a refinanszírozási hitelek futamidejei milyen viszonyban voltak az ügyfeleknek nyújtott hitelek futamidejeivel. A válasz: nagy általánosságban szinkronban voltak, de mindig csomagban kértek refinanszírozást az ügyletekhez.

Az alperes magyar állam jogi képviselője fenntartotta a keresethet fűzött válaszában írtakat: a lízing cég tisztességtelenül módosította egyoldalúan a szerződéseit.

Végül - a bíró kérdésére - a felperes jogi képviselője túlzottnak tartotta az állam képviselője által kért több mint 2,5 millió forintos ügyvédi munkadíjat.

(Képünk illusztráció.)