Lezárult az MKB Bank restrukturálása, amely 2016. január 1. és 2019. december 31. között zajlott le. A munka valójában 2014 decemberében kezdődött, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy döntött, a hitelintézetet szanálni kell. Már 2015-ben 20 százalékos költségcsökkentést hajtottak végre - mondta Nyemcsok János, a bank EU-vállalások teljesítéséért felelős vezérigazgató-helyettese, korábban a bank szanálási biztosa. A bankot meg kellett tisztítani, értékesíteni kellett portfóliókat, javítani a leányvállalatok hatékonyságát.

32 milliárdos állami támogatás

Kapcsolódó

A piacon eladhatatlan portfólióelemeket leválasztották, erről viszont az EU-val tárgyalni kellett, hogyan lehet ezt megvalósítani. Az EU komoly feltételeket támasztott a bankkal szemben a 32 milliárd forint állami támogatásért cserébe, ezeket 2019 végéig kellett teljesíteni. Mostanra ennek a monitoringja is lezajlott. A szanálás előtt a bank hatalmas nem teljesítő portfólióval rendelkezett, és magas költségszinttel működött. Az EU egy kisebb és hatékonyabb bank létrehozását várta el a vezetőségtől.

Az MKB-nak jelentős vállalati és privátbanki ügyfélköre volt, ezt szerették volna megtartani, ami jobbára sikerült is, az ügyfelek elhitték, megmentik majd a bankot, és 2016-ra sikerült nyereségessé tenni a hitelintézetet. 2018-ban számos fiókot be kellett zárni, informatikai fejlesztéseket hajtottak végre.

Az uniós elvárások között volt az állami tulajdonban lévő bank eladása, emellett voltak korlátozások a kockázattal súlyozott kitettségre és a mérlegfőösszeg nagyságára is. Csökkenteni kellett a mérlegfőösszeget 2100 milliárd forintról 1830 milliárd forint alá, ami komoly kihívás volt, miközben a kliensek hozták a pénzt. Ezt úgy érték el, hogy az ügyfélbetéteket próbálták más eszközökbe átforgatni.

Nagy Márton sok hőstettet hajtott végre

Balog Ádám elnök-vezérigazgató a hitelintézet sajtótájékoztatóján köszönetet mondott a szanálás időszakában nyújtott segítségért két korábbi MNB-alelnöknek, Windisch Lászlónak és Nagy Mártonnak, akik sok "hőstettet hajtottak végre". (Balog Ádám is volt korábban MNB-alelnök - a szerk.)

A bankot formálisan tőzsdére kellett vinni, de amikor ez megtörtént még nem volt lezárva a szanálás, ezért a közkézhányadot nem növelték. Időközben a Takarék csoporttal a bankholding is létrejött, amelyhez később a Budapest Bank is csatlakozott, ez szintén nagy mértékben befolyásolhatja az MKB majdani értékét. Az MNB-hez már beadták a bankholding engedélyezésére vonatkozó kérelmet.