A jövőbeni üzleti helyzetre, a beruházásokra, valamint a megrendelésekre vonatkozó összvállalati várakozások egyaránt jelentős mértékben optimistábbá váltak az elmúlt fél év során. A kilátások legnagyobb mértékű javulása a várható megrendelésekre vonatkozóan tapasztalható.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) konjunktúramutatójának értéke 2020 októberében +14 ponton áll. A felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értéket jelentő 2020. áprilisi -25 pontról jelentős, 39 pontos pozitív elmozdulás történt. A javulást azonban helyén kell kezelni, hiszen az elmúlt nyolc évben az április történelmi mélypont kivételével a jelenleginél alacsonyabb értéket csak egyszer, 2012 októberében mértek (+9 pont).
Az idei áprilishoz képest az összes vizsgált kategóriában számottevően növekedett a mutató értéke. Az üzleti klíma javulását leginkább a külföldi (rész)tulajdonban lévő, a 250 főnél nagyobb méretű, a döntően exportáló, illetve a feldolgozóipari cégek jelzik, továbbá jellemzően e cégek üzleti várakozásai javultak a legnagyobb mértékben az elmúlt fél év során. A bemutatott szempontok szerint a nem exportáló cégek, illetve az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások kivételével az összes vállalatcsoportban a helyzet javulására számítanak a cégek. A a 2020. áprilisi súlyos mélypontot megelőzően az összes vállalati kategóriában legutóbb 2014-ben, vagy azt megelőzően volt a jelenlegi szinthez hasonlóan alacsony a Konjunktúramutató értéke.
A válaszadó cégek átlagos kapacitáskihasználtsága 77 százalékos, ami 13 százalékponttal magasabb az áprilisban tapasztalt értéknél. Gazdasági ágak szerint a kapacitáskihasználtság a feldolgozóiparban és az építőiparban a legmagasabb (80-80 százalék), a kereskedelmi cégek körében 79 százalékos, míg az egyéb gazdasági szolgáltatások területén mindössze 74 százalék. A külföldi (rész)tulajdonban álló cégek jelenleg 85 százalékos kapacitáskihasználtsággal működnek átlagosan, míg a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalkozások körében ez az arány 74 százalék. Létszám szerint azt láthatjuk, hogy a legfeljebb 9 fős cégek esetében 64 százalék, a 10-49 fő közöttiek esetében 72 százalék, az 50-249 fő közöttiek esetében 78 százalék, míg a legnagyobb (250 fő és felette) vállalkozások esetében 86 százalék a mutató értéke, azaz az összes kategóriában jelentősen növekedett a kapacitáskihasználtság mutatója áprilishoz képest.
A konjunktúramutató komponensei
· Várható üzleti helyzet a következő hat hónapban.· Megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban
· Gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban
· Építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban.
Októberben mind a jelenlegi, mind a várható üzleti helyzetet jelentősen pozitívabban ítélik meg a vállalkozások, mint az előző félévben. A jelenlegi üzleti helyzet mutatója 30, a várható üzleti helyzeté pedig 38 ponttal javult 2020 áprilisához képest.
Az üzleti klíma összetevőinek alakulása - Üzleti helyzet
A koronavírus-járvány hatására kibontakozó gazdasági válság továbbra is jelentős, bár számottevően csökkenő mértékű negatív hatást gyakorol a vállalkozásokra. A kisméretű, a kizárólag hazai értékesítésre termelő, a tisztán hazai tulajdonban álló, valamint az egyéb gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő vállalatok vannak kitéve leginkább a gazdasági válság jelenlegi hatásainak.
A gépberuházások várható volumenét kifejező egyenlegmutató -8, míg az építési beruházásoké -31 ponton áll. Mindkét mutató esetében jelentős növekedés történt áprilishoz viszonyítva. A megrendelések várható alakulásával kapcsolatban szintén számottevően optimistábbak a vállalkozások: az előző félévhez képest 22 ponttal emelkedett a mutató értéke, így jelenleg +24 ponton áll, ami lényegében a 2012. októberi szintnek feletethető meg (+25 pont).