A vállalkozások fele arról számol be, hogy a 2020-as árbevétele alacsonyabb, mint az előző évi, a cégek valamivel több, mint negyede szerint nem fog változni és valamivel kevesebb, mint negyedük számít arra, hogy magasabb lesz a 2020-as árbevétele, mint a tavalyi - derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből, amely összesen 3142 hazai vállalkozás megkérdezésével készült 2020. október 1. és 31. között.

A kisebb vállalkozások 60 százaléka számít éves árbevételének csökkenésre 2020-ban, de az 50 és 249 fő közöti létszámú vállalatok fele, és a 250 fő felettiek 40 százaléka is hasonlóan látja a helyzetét.

Az előző évhez képest 2020-ra vonatkozóan árbevételcsökkenésre nem meglepő módon a legnagyobb arányban a szolgáltatást végző vállalatok számítanak, őket követik az építőiparban tevékenykedő vállalatok, majd az ipar területén dolgozók. A kereskedelemben tevékenykedő vállalatoknál a legalacsonyabb azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek kevesebb árbevétellel számolnak.

Az MKIK GVI felmérése szerint az árbevételcsökkenéssel számoló vállalkozások átlagosan 31 százalékos csökkenéssel kalkulálnak.

A 2021-es évre vonatkozóan már pozitívabbak a kilátások: 42 százalék arra számít, hogy 2020-hoz képest 2021-ben vállalkozása éves árbevétele nőni fog, a várt árbevétel-növekedés átlagos mértéke az ezzel számoló cégek körében 2020-hoz képest 17 százalék.

Hogy állnak a pénzügyi tartalékok?

Azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyeknek pénzügyi tartalékai a tavaszihoz hasonló korlátozó intézkedések esetén - pótlólagos külső források bevonása nélkül - 1 hónapra lenne elegendő 9 százalék volt, míg 1-2 hónap tartalékkal a cégek 15 százaléka rendelkezett. A 3 hónapos illetve fél és egy év közötti tartalékkal rendelkező vállalatok aránya 22 illetve 37 százalék volt a felmérés szerint.

Az talán nem meglepő, hogy a vállalatok méretével van összefüggésben, mennyi tartalékkal rendelkezik egy vállalkozás, azaz minél nagyobb egy vállalat, annál hosszabb időre van tartaléka.

Az ipar területén tevékenykedő cégek helyzete a legkedvezőbb: a vállalatok több mint fele rendelkezik fél évnél hosszabb időre tartalékkal. Továbbá azt is kiderült, hogy a részben vagy egészben külföldi tulajdonú vállalatok likviditás szempontjából kedvezőbb helyzetben vannak, körükben magasabb azoknak a cégeknek az aránya, amelyek több, mint fél évig képesek lennének fizetni pénzügyi kötelezettségeiket (56 százalék, a tisztán hazai tulajdonú cégek esetén 46 százalék).

Emellett az exportáló vállalatok körében magasabb még a fél évnél hosszabb időre elegendő pénzügyi muníció, a részben exportáló vállalatok esetében 48, a döntően exportáló vállalatok esetében 61 százalék ez az arány, míg az egyáltalán nem exportáló vállalatok esetében 45 százalék.

Nagyobb cégeknél biztosabb a munkahely

A felmérés szerint a cégek 31 százaléka nyilatkozta, hogy 6 hónap és 1 év közötti időtartamban tudná alkalmazotti létszámát fenntartani egy újabb, a 2020 tavaszihoz hasonló járványügyi korlátozások esetén. A vállalkozások 7 százalék válaszolta azt, hogy kevesebb, mint 1 hónapig tudná alkalmazotti létszámát fenntartani, 13 százalék 1 hónapig és 18 százék 1-2 hónapig.

A nagyobb cégek esetében most is jobb a helyzet, főleg, hogy ők hosszabb időre elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkeznek. Ezen vállalatok körében 9 százalék rendelkezik akkora tartalékkal, hogy akár több mint 1 évig is képesek lennének alkalmazotti létszámuk fenntartására pótlólagos külső források bevonása nélkül a tavaszihoz hasonló járványügyi korlátozások esetén.

Ezzel szemben a 10 fő alatti vállalatok 13, a 10-49 fő közötti vállatok 8, az 50-249 fő közötti cégek 6 százaléka mondta azt, hogy kevesebb mint 1 hónapig tudná a vállalati létszámot fenntartani pótlólagos külső forrás bevonása nélkül a tavaszihoz hasonló járványügyi korlátozás esetén.

Ágazatok szerinti megoszlásban az iparban tevékenykedő vállalatok rendelkeznek a leghosszabb időre elegendő tartalékkal ahhoz, hogy alkalmazotti létszámukat fenntartsák, míg az egyéb szolgáltatás ágazatába tartozó cégek tudnák legkevesebb ideig fenntartani alkalmazotti létszámukat, 10 százalékuk kevesebb, mint 1 hónapig - mutat rá a felmérés.

Mi jelenti a legnagyobb gondot?

A legtöbb vállalkozásnak a 2020. október előtti hónapokban az adók és járulékok befizetése jelentette a legnagyobb pénzügyi nehézséget, ez a vállalkozások 25 százaléknak érdemi és 35 százalékának kisebb nehézséget okozott.

A második leggyakrabban említett pénzügyi terhek a munkabérek fizetése és a vállalkozások egyéb állandó költségeinek fizetése - például iroda/üzlethelyiség bérlése, fenntartása - voltak, amelyek ugyanannyi vállalkozónak okoztak érdemi nehézséget (21 százalék).

Az MKIK GVI szerint a vállalkozások visszajelzései alapján jól látszik, hogy a válság sújtotta helyzetben nem a beruházások teremtése állt a vállalkozások túlélésének fókuszában. A legnagyobb problémát a napi működésükben bekövetkezett nehézségek adták, amelyeket vagy tartalékokból, vagy gyors, azonnali megoldást jelentő, likviditást segítő hitelekből próbálták megoldani, olyanokból, mint például a Széchenyi Kártya Program Új Krízishitelei, amelyek célzott segítséget nyújtottak a vállalkozásoknak annak érdekében, hogy elegendő likvid eszköz álljon rendelkezésükre, mellyel ellensúlyozni tudják az őket ért károkat.

A kicsiknek nehezebb

A kisebb vállalatokat nagyobb arányban érintették a különböző pénzügyi nehézségek, mint a nagyvállalatokat. A mikro-(1-9 fő) és kisvállalkozások (10-49 fő) számára érdemi, a cég működését veszélyeztető nehézséget okozott az adók és járulékok befizetése (26 és 18 százalék), illetve a munkabérek fizetése (21 és 17 százalék). A mikrovállalkozások 22 százalékának érdemi nehézséget okozott a vállalkozás egyéb állandó költségeinek fizetése, illetve körükben 19 százalék azon vállalkozások aránya, amelyek más okot is érdemi nehézségként említettek.

Ágazatok szerint vizsgálva a pénzügyi nehézségek okait az látható, hogy mind a négy vizsgált ágazat érintett volt október elején a felsorolt pénzügyi nehézségi okok által, de leginkább a kereskedelem.

Késedelmes fizetés és lánctartozás

A vállalkozások 15 százaléka esetén fordult elő, hogy az elmúlt fél év során késedelmesen fizetett üzleti partnerének. A lánctartozás előfordulása azaz, hogy egy vállalat az elmúlt 12 hónapban azért nem tudott fizetni határidőre szállítóinak, mert neki sem fizettek a vevőik határidőre, 21 százalék.

A lánctartozás a 10-49 fő közötti kisvállalkozások körében és az ipar és az építőipar ágazatokban jellemzőbb, gyakoribb a részben vagy egészben külföldi tulajdonú vállalatoknál és a részben exportáló vagy döntően exportáló cégek között. Azaz a lánctartozás azon vállalati csoportok körében jellemzőbb, amelyek kevésbé voltak érintettek a pénzügyi nehézségekben az októbert megelőző hónapokban.

A lánctartozás által okozott problémákkal kapcsolatban a vállalkozók 48 százaléka úgy látta, hogy  az utóbbi fél év során nőtt a probléma súlya, 49 százalékuk szerint nem változott, és csupán 4 százalékuk gondolja azt, hogy csökkent.

Az államtól a cégek 22 százaléka kért segítséget

A 2020. októbere előtti hónapokban a járvány nehézségeinek kezelésére a vállalkozások 30 százaléka vett igénybe valamilyen külső finanszírozási forrást. Létszámkategóriák szerint az látható, hogy a 10-49 fő közötti és az 50-249 fő közötti cégek sokkal nagyobb arányban vettek igénybe külső finanszírozási forrást, mint a mikrovállalkozások vagy a nagyvállalatok. Vagyis annak ellenére, hogy pénzügyi nehézségekkel leginkább a mikrovállalkozások küszködtek az októbert megelőző hónapokban, mégis körükben a legalacsonyabb a külső finanszírozási források igénybevétele.

Ágazatok szerint nem figyelhetőek meg jelentős eltérések, viszont különbség mutatkozik a vállalatok exporttevékenysége szerint. A nem exportáló cégek közül kevesebben vettek igénybe külső finanszírozási forrást, mint a részben exportáló cégek és a döntően exportáló vállalatok. A vállalkozások 12 százaléka vett fel piaci szereplőktől külső finanszírozási forrást a járvány enyhítésére, míg állami külső finanszírozási forrást a cégek 22 százaléka vett igénybe.

A kicsik nehezebben jutnak hitelhez

A hitelfizetési moratórium lehetősége a vállalatok 30 százalékát érintette, a lehetőséggel pedig 14 százalékuk élt. A vállalkozások 70 százaléka mondta azt, hogy őket nem érinti a hitelfizetési moratórium, 16 százalékukat érintette a lehetőség, de nem vették igénybe.

A hitelhez jutás feltételeinek értékelése alapján 2020-ban az előző évhez képest a vállalkozások szerint legnagyobb arányban ugyanolyanok a hitelhez jutás feltételei (42 százalék). A 10 fő alatti cégek nagyobb arányban értékelték sokkal nehezebbnek a hitelhez jutás feltételeit, mint a magasabb létszámmal rendelkező vállalatok. A vállalkozások legnagyobb arányban arra számítanak 2021-re vonatkozóan, hogy a hitelhez jutás feltételi nem fognak változni (42 százalék).