Megfagyott a levegő egy pillanatra a XVII. Biztosításszakmai konferencián, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői előadásukban arról beszéltek, melyek a felügyelet elvárásai ezzel az ágazattal kapcsolatban. Az alkuszok feladata elvileg az lenne, hogy az ügyfelek érdekeit képviseljék, és megtalálják a kliens számára elérhető legjobb biztosításokat a piacon. Az MNB azonban a vizsgálatai során több problémát is felfedezett. 

Az MNB úgy látja például, hogy az alkuszok az értékesítés során csak néhány biztosítót preferálnak a piacon, különösen az életbiztosítások területén magas a koncentráció. Sőt, ezen a téren az elmúlt öt évben nem hogy javult volna, de romlott a helyzet. Tavaly a biztosítások 40 százalékát egy hazai biztosítónál kötötték meg a közvetítők. 

Kapcsolódó

Nem mindig az ügyfél érdekeit nézik

A felügyelet tapasztalatai szerint még mindig nem elég prudens az ágazat működése. Bár a korábban függő vagy többes ügynökként működő cégek közül elég sokan alkusszá minősíttették át magukat, a működésük nem változott meg eléggé. Továbbra sem elsősorban az ügyfél érdekét nézve járnak el, hanem csak néhány kiemelt biztosítói partner termékeit ajánlják. Ez pedig egy alkuszcégnél nem elegendő, a jegybank elvárja az ilyen cégektől, hogy a teljes piacot feltérképezve ajánljanak szolgáltatásokat az ügyfeleiknek. Az is rossz gyakorlatnak számít, ha a közvetítő érdekei nem vágnak egybe az ügyfél szempontjaival, vagyis ha nem azért a termékért kapja a legmagasabb díjazást, amelyik az ügyfél számára a legmegfelelőbb, emiatt abban érdekelt, hogy ne a legjobb, hanem a legmagasabb jutalékot eredményező biztosítást adja el. 

Az MNB szerint a biztosítások értékesítésénél az a jó gyakorlat, amikor az ügyfelek átláthatják, mennyi az alkusz díja egy-egy biztosítás eladása során, maguk a közvetítők pedig körülbelül azonos mértékű díjban részesülnek bármelyik biztosítást adják is el végül a kliensnek. 

Az életbiztosításoknál ugyanakkor viszonylag alacsony az alkuszi értékesítés aránya. A legtöbb életbiztosítást a bankok adják el, unit linked termékeknél pedig a függő ügynökök, vagyis a biztosítók direkt közvetítői kötik meg a szerződések legnagyobb részét. Az alkuszi értékesítés aránya terméktípusonként 5-10 százalék között van. 

Nő a digitalizáció szerepe

Vannak előrelépések is az értékesítés területén. A jegybank folyamatosan propagálja, hogy nyitni kell az online csatornák felé, és a biztosítási piacon is nőtt a digitális értékesítés szerepe az elmúlt években. A legmagasabb az arány az utasbiztosításoknál, tízből nyolc szerződést ma már az interneten kötnek meg. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál ez az arány 36 százalék, a lakásbiztosításoknál már csak 17,8, a cascónál pedig kevesebb, mint 10 százalékos. 

Az MNB egyik kiemelt programja most a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás (mfo). A konferencián elhangzott, hogy a jegybank elvárja az alkuszoktól, hogy értékesítsék az ilyen minősítéssel rendelkező termékeket, szakmai műhibának tartja ugyanis, ha ezek a biztosítások kimaradnak a kínálatból. Jelenleg hét hazai biztosítónak van mfo minősítésű lakásbiztosítása (Union, Köbe, Wáberer, Colonnade, Groupama, Generali és Allianz). 

A felügyelete szerint ugyan Magyarországon viszonylag magas a lakásbiztosítási piac penetrációja, a verseny gyenge, a legnagyobb öt biztosító piaci részesedése csaknem 90 százalékos. Mfo-biztosítást pedig négy kisebb szereplő is kínál a három nagy mellett. Az MNB azt szeretné, ha egyre több új lakáshitel-szerződés mellé mfo-minősítésű termékeket kötnének az ügyfelek, az alkuszok a meglévő ügyfeleket minőségi cserére biztatva vehetnék rá a váltásra, a biztosítással nem rendelkező ügyfeleket pedig szintén meggyőzhetnék arról, hogy érdemes ilyen lakásbiztosítást kötni. 

Szigorúbb lesz a felügyelet

Az MNB azt sem titkolta, a jövőben fokozottabban figyeli majd az alkuszok tevékenységét, több vizsgálat lesz. Ezen belül is a digitális technológiák működését folyamatosan nézi majd a jegybank, volt már rá példa, hogy egy minősített fogyasztóbarát személyi hitel esetében a nem megfelelő digitális elérhetőség miatt vonta vissza a minősítést az MNB. A honlapokon, a közösségi médiában elhelyezett hirdetéseket, tartalmakat is rendszeresen monitorozza majd az MNB, hogy a valóságnak megfelelő tartalmú állításokat tartalmaznak-e, és hogy idejekorán elcsípje a nem megfelelő értékesítési gyakorlatot alkalmazó közvetítőket. 

Az uniós biztosításértékesítési irányelv (IDD) magyar jogszabályokba történő átültetése óta már hosszú idő eltelt. Ahol a közvetítők díjazása függ az értékesített terméktől és az értékesített mennyiségtől, ott felmerülhet olyan érdekkonfliktus lehetősége, melyet elsősorban az ügyfelek érdekében kezelni szükséges. Az MNB megérti, hogy az ezzel kapcsolatos összeférhetetlenségi politikák elkészítése és az ehhez kapcsolódó átfogó elemzések elvégzése sok esetben kihívás elé állította a piaci szereplőket, ezért is hagyott hosszú türelmi időt az alkuszoknak a felkészülésre. Az ügyfelek érdeke viszont azt kívánja, hogy a türelmi idő ne legyen indokolatlanul hosszú, így az MNB a tavalyi évtől szigorú ellenőrzés-sorozatot indított, ezen kérdéskör vizsgálatára.