Bár a tranzakciós illeték csökkentéséről szóló törvényjavaslat elvérzett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az azonnali utalás bevezetésére a hazai bankok csökkentsék a lakossági bankszámlák költségeit. A jegybank nemzetközi viszonylatban vizsgálta a bankszámlacsomagokat, és a magyarországi szolgáltatásokat találta az egyik legdrágábbnak.

Ennek a fő oka az, hogy a hitelintézetek az egyes átutalásokat egyenként megsarcolják, míg más országokban jellemző, hogy átalánydíjért havonta korlátlan számú tranzakciót hajthatnak végre az ügyfelek. Magyarországon az ilyen csomagalapú számlacsomagok aránya mindössze 19 százalék, külföldön viszont 80 százalék körül van. Sok országban: Dániában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban kizárólag csomag alapú számlákat kínálnak a bankok.

Kapcsolódó

Legyen ingyenes az utalás!

Az MNB friss tanulmányában azt szeretné, ha Magyarországon is átvennék a bankok ezt a gyakorlatot, és a jövőben a számlacsomagokat úgy alakítanák ki, hogy a havi számlavezetési díj ellenében korlátlan számú és összegű tranzakciót hajthassanak végre a kliensek. A hazai pénzforgalom fejlődése szempontjából a legkedvezőbb az lenne, ha a bankok egyoldalúan elengednék az azonnali átutalás szabályainak megfelelő tranzakciókhoz kapcsolódó jelenlegi díjaikat valamennyi lakossági ügyfelek által használt számlaterméknél. Ráadásul ilyen díjat a jövőbeni számlatermékeknél sem vezetnének be.

A tranzakciókat terhelő díjak eltörlésével megszűnne az erős ellenösztönzés az elektronikus fizetési módokkal szemben, emellett megszűnnének a legnagyobb torzítást okozó díjtételek a minimumdíjak és az értékarányos díjak is. A jegybank szerint az ügyfelek bankolási költségei magasak, ezért indokolt a díjak elengedése, ráadásul ezzel középtávon a bankok is jól járnának.

Jó példával a kormány is meggyőzhető

2018-ban a bankok 24 milliárd forintot kerestek a lakossági tranzakciókon, ez nem csökkenne nullára az MNB javaslata szerint, hiszen csupán az azonnali utalásoknál szűnnének meg a díjak. A lakossági tranzakciós díjbevétel a bankszektor 532 milliárd forintos teljes pénzforgalmi díjbevételének csupán a 4,5 százalékát teszi ki. Ha a tranzakciós illetéket levonják a pénzforgalmi díjbevételekből, a megmaradt 321 milliárdból a lakossági díjbevétel 7,4 százalékot tesz ki.

Az MNB szerint, ha jó példát mutatnak a bankok, azzal "jelentős lépést tehetnek abba az irányba, hogy a kormányzat a közeljövőben megszüntesse a lakossági átutalások után fizetendő tranzakciós illetéket". Erről volt már szó (júniusi kezdettel), a Pénzügyminisztérium által benyújtott, a tranzakciós illetéket csökkentő törvényjavaslatot viszont végül visszavonták (a családvédelmi program költségeire hivatkozva). Az MNB becslései szerint a bankoknak tavaly mintegy 15 milliárd forintnyi illetékfizetési kötelezettsége keletkezett a lakossági átutalások után.

A bankoknak fáj az ingyenes készpénzfelvétel

Ha a 24 milliárd forintos jelenlegi díjbevételről lemondana a bankszektor, és a kormány is engedne, akkor a lakossági tranzakciós terhek díjelengedésének költsége a bankoknál 9-10 milliárd forintra, vagyis a pénzforgalmi bevétel csupán 2 százalékára csökkenne.

A bankok azonban eddig nem akarták ingyen kínálni a számlacsomagokat, sőt azt is nehezményezték, hogy a havonta kétszeri ingyenes készpénzfelvételt úgy kell biztosítaniuk 150 ezer forint erejéig, hogy be kell fizetniük utána a 0,6 százalékos tranzakciós illetéket. Ezt Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is nehezményezte pénteken az OTP éves rendes közgyűlésén, de a Magyar Bankszövetség is többször kifogásolta a hat évvel ezelőtt bevezetett szabályt.