Megfelezte a bankok profitját az új adó

A bankok is csúnyán megérzik az idei válságot, már az első félévben voltak ennek jelei. Megfeleződött a szektor nyeresége az elmúlt egy évben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett adatai szerint. A MNB által felügyelt kilenc bankcsoportból, tíz egyedi hitelintézetből, és kettő, prudenciális szempontból (egyedi) hitelintézetnek minősülő pénzügyi vállalkozásból, valamint nyolc fióktelepből álló szektor az év első hat hónapjában konszolidált szinten nettó 225 milliárd forintos nyereséget ért el a tavalyi 404 milliárdos után. 

A nettó kamateredmény, illetve a díj- és jutalékeredmény emelkedése ugyanakkor folytatódott, amihez az emelkedő kamatkörnyezet és árfolyamhatás is jelentős mértékben hozzájárult. A működési költségek azonban a működési bevételeknél féléves szinten magasabb arányban emelkedtek, amiben a kormányzati különadóknak komoly szerep jutott. A hitelportfóliókon keletkező veszteség is nagyobb lehet, mint korábban, az idei első félévben 284 milliárd forintos nettó értékvesztést és céltartalékképzést könyveltek el a bankok, ez hat és félszer magasabb a tavalyinál, ami csak 44 milliárd forint volt. 

Az MNB kimutatása szerint 2022. I. félév végén egy közepes méretű és két kis méretű hitelintézet volt veszteséges, ezek fióktelepek voltak, a bankok egyike sem volt veszteséges. A tőkearányos megtérülés (ROE) viszont csökkent a szektorban, 12,3 százalék volt tavaly, az idén ennek a felét sem érte el a mutató, 6,4 százalékos lett. A költség/bevétel arány is romlott a szektorban. 

Romlanak a hitelportfóliók

A hitelintézeti szektor mérlegfőösszege 76 132 milliárd forintra nőtt, ami az egy évvel korábbi értéknél 19,4 százalékkal magasabb. A 12 havi növekedés teljes egészében organikus volt. Az első negyedévben megszűnt Sberbank Magyarország Zrt. hitelállományának átruházása folyamatban van, az még nem szerepel a második negyedév végi adatokban. A Magyar Bankholding veszi át a csődbe ment hitelintézet portfólióit.

A két legjelentősebb eszköztípus továbbra is a hitelek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya, amelyek együttesen az eszközök több mint 87 százalékát tették ki. A teljes forrásállományon belül a legnagyobb részarányt a betétállomány tette ki, 80 százalékot.  

A teljes hitelállományon belül a nem teljesítő állományok (NPL) aránya éveken át csökkent, a kedvező trend azonban 2021 végére megállt; 2022. II. negyedévében pedig tovább emelkedett 3,5 százalékosra. A tárgynegyedévben a nemteljesítő hitelállomány 13,6 százalékkal nőtt, míg az összes hitelállomány csak 3,3 százalékkal bővült. A vállalati hiteleknél a vállalatok NPL-rátája 3,9 százalékról 4,1 százalékra emelkedett, a háztartások összes hitelállományának NPL-rátája 6,1 százalékos maradt. A lakáshiteleknél valamivel javult az NPL-ráta 4,8-ről 4,4 százalékosra. 

A bankok tőkehelyzete stabil, bár a tőkemegfelelési mutatók valamelyest romlottak. Az alapvető tőke és a teljes (kockázattal nem súlyozott) kitettségérték hányadosaként definiált tőkeáttételi mutató a tárgynegyedévben érdemben nem változott: 8,5 százalékról minimálisan csökkent, 8,4 százalékosra. Egyetlen, kis méretű hitelintézet tőkeáttételi mutatója maradt el (minimális mértékben) az elvárt 3 százalékos értéktől, 6 százalék alatt pedig további 6 hitelintézet mutatója maradt. A szektor likviditási helyzete továbbra is stabil. 

Az OTP-s külföldi leányok nélkül is jó a helyzet

Az MNB a konszolidált idősorokba beleveszi a bankok leányvállalatainak eredményét is, a legnagyobb mértékben az OTP-s leányok módosítják a hazai eredményeket, a bank nyereségének jelentős része ugyanis külföldről jön, és komoly állományokkal is rendelkezik más országokban.

A hitelintézetek nem konszolidáltan számított eszközállománya éves szinten 17,7 százalékkal bővült, és 67 057 milliárd forintot tett ki. A tárgynegyedévben a teljes hitelállomány 5,5 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek állománya 6,5 százalékkal, a belföldi háztartásoknak nyújtottaké 2,5 százalékkal emelkedett. 

A hitelintézetek az első félévben nem konszolidáltan számítva összesen 207 milliárd forint nettó eredményt értek el, ami viszont 41,6 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakában elért nettó eredménynél. A kamateredmény 41,5 százalékkal, a díj és jutalékeredmény 16,1 százalékkal lett magasabb az előző év első félévében elértnél. A megváltozott kamatkörnyezetben a kamatbevételek a tavalyi év azonos időszakához képest megduplázódtak, míg a kamatkiadások három és félszeresükre emelkedtek.

A működési jellegű bevételek összesítve egy év alatt 30,7 százalékkal nőttek, a kiadások viszont 41,8 százalékkal ugrottak meg főleg az extraprofitadó miatt. Céltartalékolni is sokkal többet kellett, mint egy éve, 6,6-szor annyit különítettek el a bankok a hitelek várható vesztségeire Magyarországon most, mint 2021 első felében.